Egyösszegű devizahitel törlesztés

Egyösszegű devizahitel törlesztés
A gazdagoknak segítene és a forintot gyengítené a Fidesz frakció javaslata, ami szerint lehetővé kell tenni, hogy a devizaadósok a már korábbi mentőcsomagban rögzített árfolyamokon egyösszegű törlesztéssel kiszálljanak a hitelből. Lázár János szerint 2-300 ezer emberen segíthetnének ilyen módon, ez a bankszektornak legalább 260 milliárd forintos azonnali veszteséget jelentene. A frankban ragadók pedig a már a felvetés nyomán is elindult forintgyengülés okozta veszteséget is el kell szenvedjék.

Egyösszegű végtörlesztés esetén a devizahitelesek mentésére szolgáló korábbi csomagban rögzített 180 forintos frank- és 250 forintos euró árfolyamon kell biztosítaniuk a bankoknak a hitelből való kiszállást, minden ezzel kapcsolatos költség őket terheli – ezt a javaslatot jelentette be Lázár János a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kétnapos frakcióülése után Hajdúszoboszlón. (A frakcióvezető nem említett külön a jenhiteleseket, de a javaslat nyilván rájuk is vonatkozik, a jen rögzített árfolyam 2 forint/jen.)

Euróhitelek, újra jönnek !

Bár tavaly nyáron betiltotta, a jövőben mégis engedélyezné az euróalapú lakáshitelezést a kormány. A javaslatot a bankszövetség és a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete is támogatja. A jelenlegi helyzetben megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek esetén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium napokban kiadott közleményében. Egyéb konkrétum azonban nem derül ki a dokumentumból, így az sem, mikortól lépne életbe a változás, és az sem, milyen feltételekkel lehet majd euróalapú lakáshitelhez jutni. Nem tudott pontosabb információkkal szolgálni a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója sem, aki, mint elmondta: újságíróktól értesült a kormány ez irányú szándékairól. Müller János hozzátette: a bankszövetség és a kabinet közt zajló egyeztetés ezidáig csak a kilakoltatási moratórium felfüggesztésére s ezzel párhuzamosan a fizetési nehézséggel küzdő jelzáloghitelesek megsegítésére terjedt ki.

A kormány és a kilakoltatási moratórium

A kilakoltatási moratórium meghosszabbításában bízik mintegy 105 ezer bajba került család. A kormány tárgyal az április 15-i határidő újbóli kitolásáról, de nem biztos, hogy a jövőben minden adósra vonatkozik az állami védelem. Rettegnek a tartozásaikat visszafizetni nem tudó családok, hiszen alig két hónap múlva lejár a kilakoltatási moratórium. A kormány még nem hozott döntést a megoldásról, ám amíg ez nem születik meg, addig sem kerülhet senki utcára – ígérte Nagy Anna kormányszóvivő egy háttérbeszélgetésen.

Lakáshitelek és a kilakoltatási moratórium

Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb irányait ismertette.
A szakértő bevezetőjében értékelte a lakáspiacon kialakult helyzetet. A válság kirobbanása óta folyamatosan csökken a kereslet, eladatlan lakások ragadtak be a piacra, zuhan a kiadott építési- és használatbavételi engedélyek száma, de nagyon megszaporodtak a köznyelvben csak szocpolnak nevezett támogatáshoz kapcsolódó visszaélések is (464 millió forintos szocpolcsalás a Taktaközben – képek).

Fidesz – segítség a devizahiteleseknek

Megtiltaná a lakáshitel-szerződések egyoldalú módosítását, az önkényes kamatemelést, és lehetővé tenné a futamidő-hosszabbítását az a nyolc pontból álló intézkedéscsomag, amelyet Kósa Lajos és Rogán Antal mutatott be a Fidesz-frakció csütörtöki tapolcai kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője közölte azt is, jelentős változásokat tervez a frakciófegyelem megszilárdítása érdekében, ezért “csattogtatni fogja a frakcióvezetői ostorát”.

Hitelfelvétel előtt

A kormány egy tollvonással megszüntette a lakossági jelzálogalapú devizahitelezést. Az intézkedés mozgatórugói érthetőek, ugyanakkor a hitelfelvétel előtt állók rosszul jártak a kínálat szűkülésével. Augusztus 16-tól Magyarországon már nem kínálnak a bankok devizaalapú lakáshiteleket (praktikusan euró-, illetve svájci frank-alapú hiteleket). Értékesíthetnének ugyan ilyen hiteleket, ezt nem tiltja az augusztus 13-án kihirdetett gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, csakhogy a bankok nem jegyeztethetnek be a hitelből megvásárolt ingatlanokra jelzálogot, „üresen”, vagyis biztosíték nélkül pedig nem mernek hosszú évekig hitelezni.

A szabályozás háttere, mozgatórugói ismertek és érthetőek. Magyarország folyamatosan súlyos makrogazdasági kockázatot fut, mert rettentően eladósodott, ráadásul főleg idegen devizákban. Sajnos a korábbi áldatlan állapot kialakulásával utólag már hiábavaló foglalkozni, de fontos leszögezni, a magas magyar kamatok miatt és a viszonylag stabil árfolyam miatt a lakosságnak, a cégeknek, az államnak egyaránt megérte devizában eladósodni.