Csak így lehet kiszállni egy hitellel terhelt ingatlanból?

Csak így lehet kiszállni egy hitellel terhelt ingatlanból?
Több ezer, a frankhitelt a jelenlegi szinten is pontosan fizető ügyfél ragadt az ingatlanában, pedig költözne, ha tehetné.

A mindenki által látható problémát, amely a teljes gazdaságra kiterjed a rosszul, vagy fizetni egyáltalán nem tudó Frankhitelesek okozzák. Ezt orvosolni kell és az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják, hogy a kormány mindent megtesz, hogy enyhítse a bajt. Indokolt lépés volt a CHF jelzáloghitel tiltása abból a megfontolásból, hogy csökkentse a Frank, mint menekülő deviza kilengés okozta kitettségét a lakosságnak. A tűzoltásnak azonban van olyan hozadéka, amivel eddig senki nem foglalkozott, mégpedig az, hogy azok a csendes, pontosan fizető Frankhitelesek, akik szívesen költöznének, “bent ragadtak” az ingatlanjukban. Az ok egyszerű: csak nagyon körülményes jogi procedúrával, némi szerencsével és számtalan bizalmi tényező beiktatásával lehet új ingatlanra átvinni a hitelfedezetet, vagyis szinte sehogy.

Lakáseladás után kevesebb adót kell fizetnünk

25 százalékról 16 százalékra csökken a forrásadó mértéke, s ez igazi 16 százalék lesz, mivel nem vonatkozik rá a szuperbruttó sem magyarázta Angyal József okleveles adószakértő az ingatlanmagazin.com-nak nyilatkozva. Ez tehát azt jelenti, hogy ingatlan eladásából származó jövedelem után 25 százalék helyett 16 százalékos adót kell fizetni, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot.

Megéri-e a lakástakarék?

Több ponton módosul a lakás-takarékpénztári törvény, mivel a kormány támogatja az előtakarékosságot – jelentette be néhány hete Orbán Viktor miniszterelnök. Kinek lesz jó ez, hogyan érdemes élnünk a lehetőséggel, egyáltalán vonzóbbá válik-e ettől a lakásvásárláson gondolkodók számára? Az ingatlanmagazin.com körüljárta a témát.

Sojnoczki József hitelközvetítő szavaiból kiderült, hogy az ügyfelek keresik a lakás-takarékpénztárral kombinált lakáscélú hiteleket, hiszen ezeknél alakíthatók és tervezhetők a törlesztőrészletek. Az úgynevezett kombinált konstrukció úgy néz ki, hogy szerződésenként havi 20 ezer forint megtakarításig köthető egy lakáshitelhez – 48 hónaptól 95 hónapos futamidő között – akár több lakásszámla szerződés is családon belül. A lakáskasszák kombinálásával lehet alakítani a hitel törlesztőrészletét a futamidő alatt úgy, hogy vagy az elején fizet kevesebbet az ügyfél, és a lakáskassza betörlesztése után többet, vagy fordítva: az elején többet, és a lakáskassza betörlesztése után kevesebbet – magyarázta a hitelközvetítő.

Azonnali áthidaló kölcsönhöz már egy éves megtakarítás után hozzá lehet jutni a Fundamentánál, míg áthidaló kölcsönhöz 2 év, és minimum a vállalt megtakarítás negyedének befizetése után. A normál lakáskölcsön csak a megtakarítási idő letelte után vehető fel, ennek kamata 3,9 százalék (thm: 5,12-5,22 százalék). Mivel a lakás-előtakarékoskodás rendszere, filozófiája önmagában az előregondolkodásról, az előtakarékoskodásról szól, azok járnak a legjobban, akik kivárják a megtakarítási idő végét, és a legalacsonyabb, 3,9 százalékos kamattal vesznek fel hitelt.

Mint ahogy az előtakarékoskodás rendszere sem a sürgető lakásproblémák gyors megoldásáról szól, úgy a hitelkonstrukciós rész sem a minden áron való gyors eladósodást támogatja, hanem a saját megtakarítások és a hitelfelvétel egyensúlyának megteremtését. Gergely Károly szerint erre egyébként – mint azt a gyors és nagy volumenű devizahitelben megtörtént eladósodás alapján látjuk – nagy szüksége van a társadalomnak.

A lakástakarékoknak sokféle konstrukciójuk van. Példaként bemutatjuk az OTP Lakástakarék Hitel termékcsaládjának Pillér elnevezésű megoldását, valamint a Fundamenta-Lakáskassza ún. Hosszú futamidejű konstrukcióját. Ezek lényege, hogy a minimális megtakarítási arány 40 százalék, így a megtakarítási időt követően – az OTP Lakástakarék és a Fundamenta-Lakáskassza többi, hasonló megtakarítási idejű termékcsaládjához viszonyítottan – ezeknél a szerződéses módozatoknál a legnagyobb az elérhető szerződéses összeg.

OTP

A hitel kamata évi 4,5 százalékos az OTP Ltp-nél, míg 3,9 százalékos a Fundamenta-Lakáskassza esetében (OTP-nél + évi 1 százalék kezelési költség, THM: 6,01 százalék, illetve a Fundamenta esetében a THM 5,12-5,22 százalék). Az állami támogatás mértéke minden esetben 30 százalék, évente legfeljebb 72 ezer forint, a betéti kamat évi 1,5 százalék az OTP Ltp esetében, és 1 százalék a Fundamentánál (EBKM, állami támogatással: 6,03-10,05 százalék).

Fundamenta

Az OTP Ltp. 96 hónapos és a Fundamenta 98 hónapos megtakarítási ideje esetében az alábbi lehetőségek vannak jelenleg a különböző szerződéses összegek függvényében.

Mindez azonban jövőre változni fog annyiban, hogy 10 évig takarékoskodhatunk lakáskasszával, s így elérhető a már említett 8 millió forintos összeg. Az állami támogatás mértéke változatlan marad. A lakás takarék pénztárak kalkulátoraival mindenki utána számolhat a különböző összegeknek.

Forrás:ingatlanmagazin.com

Lakásvásárlás vagy albérlet

A felnőtt lét ott kezdődik, mikor először fizeti be valaki a saját villanyszámláját. Ehhez lakást kell venni, vagy bérelni. Utóbbi sokak szerint ostobaság, mert úgy tartják, a bérléssel az ember kidobja a pénzét az ablakon. A másik érv szerint nem szabad beláthatatlan időre fizetési kötelezettséget vállalni, és ha vállalunk, akkor is csak a fizetésünk bruttó 20 százalékáig.

A 20 évre felvett lakáshitel két éve még teljesen normális volt, mondván legalább a sajátomat fizetem. A többség addig lakott albérletben, míg egyetemre, főiskolára jártak, aztán mindenki igyekezett saját lakást szerezni.

Mára ez megváltozni látszik. Megfelelő indulótőke híján és a megszigorított banki hitelfeltételek miatt inkább albérletbe mennek az emberek. Ezt támasztja alá az is, hogy a napi hirdetésszámában legjelentősebb (kb 300 ezer hirdetés) lévő ingatlanhirdetési portálon az ingatlan.com-on kiadó ingatlanokra indított kereséseinek száma 2010-ben egész évben olyan szinten volt, ami a korábbi években csak az augusztusi szezont jellemezte.

Lakáshitelesek és új adótörvények

Lakáshitel, közbeszerzés, magánnyugdíj-pénztári befizetések és még számos napirendi pont kerül héftőn az Országgyűlés elé, ahol a képviselők zárószavazást tarthatnak az egyes törvényjavaslatokról. A jövő évi adótörvények tárgyalását kedden kezdik meg – adta hírül a közrádió.

A parlament tervezett napirendje szerint hétfőn tartják a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló törvényjavaslatok zárószavazását, ha az Országgyűlés nem fogad el a jogszabálytervezethez benyújtott egyetlen módosító indítványt sem. Az előterjesztés szerint a társadalombiztosítási törvény módosítással a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg – november 1-je és 2011. december 31-e között – tagdíj helyett járulékot fizetnének a Nyugdíj biztosítási Alap részére.

Devizaalapú lakáshitelek aránya

Az év első félében több mint 21 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 111 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év első félévihez képest 31 százalékos, összegét tekintve 38 százalékos csökkenés következett be. Az első félév végén a lakáshitelek állománya 4.294 milliárd forint volt, a 2009-es GDP több mint 16 százaléka, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Lakossági lakáshitelezés, 2010. I. félév című Statisztikai Tükör című kiadványa szerint a 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 16 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével magyarázható, sokkal inkább a forint és az euró, illetve a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredménye. (A svájci frankhoz képest 18,8 százalékkal, az euróhoz 5,8 százalékkal gyengült forint az első félévben.)