Lakáshitelek és a kilakoltatási moratórium

Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb irányait ismertette.
A szakértő bevezetőjében értékelte a lakáspiacon kialakult helyzetet. A válság kirobbanása óta folyamatosan csökken a kereslet, eladatlan lakások ragadtak be a piacra, zuhan a kiadott építési- és használatbavételi engedélyek száma, de nagyon megszaporodtak a köznyelvben csak szocpolnak nevezett támogatáshoz kapcsolódó visszaélések is (464 millió forintos szocpolcsalás a Taktaközben – képek).

Lakáseladás után kevesebb adót kell fizetnünk

25 százalékról 16 százalékra csökken a forrásadó mértéke, s ez igazi 16 százalék lesz, mivel nem vonatkozik rá a szuperbruttó sem magyarázta Angyal József okleveles adószakértő az ingatlanmagazin.com-nak nyilatkozva. Ez tehát azt jelenti, hogy ingatlan eladásából származó jövedelem után 25 százalék helyett 16 százalékos adót kell fizetni, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot.

Lakáshitelesek és új adótörvények

Lakáshitel, közbeszerzés, magánnyugdíj-pénztári befizetések és még számos napirendi pont kerül héftőn az Országgyűlés elé, ahol a képviselők zárószavazást tarthatnak az egyes törvényjavaslatokról. A jövő évi adótörvények tárgyalását kedden kezdik meg – adta hírül a közrádió.

A parlament tervezett napirendje szerint hétfőn tartják a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló törvényjavaslatok zárószavazását, ha az Országgyűlés nem fogad el a jogszabálytervezethez benyújtott egyetlen módosító indítványt sem. Az előterjesztés szerint a társadalombiztosítási törvény módosítással a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg – november 1-je és 2011. december 31-e között – tagdíj helyett járulékot fizetnének a Nyugdíj biztosítási Alap részére.

Lakáshitel adókedvezmény

A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény 2007. január 1-jével megszűnt, azonban ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztése 2007. január 1-je előtt megkezdődött, a kedvezményt a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint lehet igénybe venni.

Főszabály szerint a kedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni. Tehát a kedvezményre jogosultak általános esetben utoljára a 2010. évi bevallásukban csökkenthetik ezen a címen az adójukat. Ez alól azonban kivételt képeznek a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 38. § (7) bekezdésének második mondatában meghatározott jogosultak, akik meghosszabbított időtartamban – így akár 2010. után is – csökkenthetik adójukat ezen a címen. A rendelkezés szerint: „Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van”.

Örökösödési törvény

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatályba lépett rendelkezései megszüntették az öröklési és ajándékozási illetéket az egyenes ági és vér szerinti rokonok, valamint az örökbefogadott gyermekek esetében.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka stb., felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Ingatlan végrehajtás szabályai

Sajnos egyre gyakoribb, hogy valamilyen lakáshitel vagy kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt végrehajtásra kerül sor. Ennek a fájdalmas eljárásnak törvényi hátterével ismerkedhetünk most meg.

Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárásokban érvényesített igényeket elsősorban az adós rendelkezésére álló pénzeszközök (munkabér, bankszámla stb.) igénybe vételével kell behajtani.

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

A Vht. alapelvi jelentőségű rendelkezései természetszerűleg érvényesülnek az ingatlan-végrehajtásra is.
Fontos, hogy nincs összegszerű törvényi korlátja annak, hogy egy ingatlanra mikor lehet végrehajtást vezetni, és alapvetően a végrehajtást kérőtől függ, hogy az ingatlan is végrehajtás alá kerül-e. Ez a rendelkezési jog azonban bírói kontroll alatt áll és ennek keretén belül a bíróság a végrehajtási kényszert arányosan és fokozatos alkalmazhatja. Eltérhet a végrehajtást kérő rendelkezésétől (Vht. 8.§ (1)-(2) bek.), ezért kimondhatja azt, hogy bizonyos körülmények között az ingatlanra nem folytatható végrehatás. E körülmények közé tartozik, és a fokozatosság és célszerűség jegyében született az a szabály is, hogy a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. Ha tehát az adósnak van ingatlana is, de pénzkövetelést kell vele szemben végrehajtani, amire az itt felsorolt pénzkészletek és bevételek fedezetet biztosítanak, ezeket kell első sorban igénybe venni.