Szocpol

Jogosultak köre:
Lakásépítési kedvezményt az a nagykorú, magyar állampolgár igényelhet, akinek (illetve aki házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjának) nincsen másik lakástulajdona, vagy állandó használati joga, bérleti jogviszonya és a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja. (Lakástulajdonnak tekintendő a gazdasági társaság tagja által a társaság részére apportként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyben meghatározott céltól, illetve a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.)

Bővebben: Szocpol 2014

Amennyiben az igénylőnek 50%-ot meg nem haladó tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés folytán lett tulajdonos vagy több mint két éve öröklés/ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába a lakás és a haszonélvező bent lakik, akkor nem esik el a kedvezménytől.

A kedvezmény igénybevételénél figyelembe kell lenni a méltányolható lakásigény jogszabályban meghatározott fogalmát, a szobaszámról és építési költségekről szóló feltételeket.

Amennyiben az igénylőnek volt már lakása, de azt értékesítette, akkor a támogatásról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának az önkormányzati/munkáltatói támogatással, lakáshitellel csökkentett eladási árát az új lakóingatlan megszerzésére kell fordítania

A lakásépítési, (vásárlási) kedvezmény az eltartott, közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után járó vissza nem térítendő állami juttatás. A gyermekek „meglétét” az állandó lakóhely szerinti önkormányzat jegyzője igazolhatja a bank felé.

A kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő és vele együtt költöző gyermekek után jár. Legalábbis ez a főszabály, és a családok többsége csak a gyermekeket veszi számba. Szintén jár kedvezmény (ha kisebb is) más eltartott családtagok után.

A kedvezmény a következő célokra használható: lakás/ház építése, új lakás vásárlása
Nem tekinthető új lakás építésnek a családi ház vagy ikerház tetőterének beépítése akkor sem, ha ezáltal a tetőtérben teljesen önálló lakást alakítanak ki. A társasházi tetőterek beépítése, valamint családi házak, ikerházak emeletráépítése azonban olyan új lakásnak minősül, amelynek létrehozásához igényelhető lakásépítési kedvezmény. Az értékesítés céljára épített, építtetett új lakás megvásárlásához ugyancsak felvehető a szociálpolitikai támogatás , ha az egyéb feltételek teljesülnek.

Ki minősül eltartottnak?
A szocpolt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. (Az eltartott személyek után korábban igénybe vett szociálpolitikai kedvezmény vagy lakásépítési (vásárlási) kedvezmény kizárja az ismételt igénybevételt, különbözetre sem lehet igényt támasztani.) Eltartottnak minősülnek:, az igénylő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, min. egy éve gyámsága alá tartozó gyermeke, ha: – 16. évét még nem töltötte be, – a 16. évét betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. évét még nem érte el, – a 16. évét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékosság miatt munkaképességét min. 67 %-ban elvesztette (ez az állapot legalább egy éve tart vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg), a kereső tevékenységet nem folytató házastárs (élettárs), ha : – munkaképességét min. 67 %-ban elvesztette, vagy – a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy

– a háztartásban legalább két olyan gyermeket gondoz, aki után, koruk miatt családi pótlék jár, vagy egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket gondoz, vagy – az építtető (vásárló) vagy házastársa a saját szülőjét, testvérét, nagyszülőjét gondozza, aki munkaképességét min. 67 %-ban elvesztette. az építtető vagy házastársa (élettársa) szülője, testvére, nagyszülője, ha – munkaképességét min. 67 %-ban elvesztette, vagy – a nyugdíjkorhatárt elérte. Nem minősül eltartottnak a GYES-en, GYED-en lévo házastárs (élettárs)!

A szocpol mértéke, igénybevétele : A szocpol. kedvezményt a hitelintézeteken keresztül lehet igénybe venni, jellemzően annál, amelyik az építéshez, vásárláshoz hitelt nyújt. A kedvezményt azonban akkor is igénybe lehet venni, ha az építkezéshez, vásárláshoz hitelfelvétel nem kapcsolódik. A támogatás felső határa az eladási ár maximum 65 %-a. E tekintetben a nem lakás célját szolgáló helyiségek (üzlethelyiség, raktár, stb.) ára a kedvezmény felső határának (65%) megállapításánál nem vehetők figyelembe. Az együttlakó fiatal, gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni ez a megelőlegezett támogatás.

A rendelet alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

Lakásvásárlásnál az adásvételi szerződésnek és a hiteles tulajdoni lapnak, lakásépítés esetén pedig az építési hatóság által engedélyezett építési tervnek, a költségvetésnek, a saját erő igazolásának, valamint a kiadásokról szóló bizonylatoknak a csatolását is kérheti a hitelintézet.

A támogatást a készültségi fok arányában folyósítják, akkor, ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközeinek 80%-át már felhasználta a lakás építésére. Saját beruházású lakásépítéskor akkor folyósítható a támogatás, ha az építtető a lakás felépítéséhez (részfolyósításnál az ehhez tartozó készültségi fok eléréséhez) szükséges összes vásárolt anyag, szolgáltatás jogszerű eredetét igazoló, saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, illetve, számlát helyettesítő okmányokat bemutatja a hitelintézetnél, nyilatkozik a nem vásárolt anyagok (például saját bontott anyag) és szolgáltatások eredetéről és mennyiségéről.

Forrás: csepelingatlan.hu

Mind az építési vállalkozók, mind a hitelezők, mind a lakosság várja az ingatlanpiac újjáéledését, kormányzati segítség nélkül azonban erre csekély az esély. A válság kirobbanása, a devizahitelek és vele a lakáshitelek „elszabadulása”, a munkanélküliség megugrása, a „szocpol kimúlása”, a hitelhez jutás megszigorítása egy csapásra a padlóra küldte az építőipart és az ingatlanpiacot.

Statisztikai adatok szerint az évek során egyre mélyebbre zuhan a szektor. Az idén 40 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az építőipar teljesítménye 60 százalékkal zuhant 2006-hoz képest. Már a nagy projektek is leálltak, rengeteg új építésű lakás áll üresen vevőre várva. Sok vállalkozás ment csődbe, a külföldiek közül többen kivonultak az országból.

Az új kormány a Széchenyi Terven belül kívánja rendezni a helyzetet. Bár az elfogadott államháztartási hiánycél miatt nincs lehetőség a korábbihoz hasonló olyan bőkezű juttatásra, mint a szocpol és a kamattámogatás, a maga eszközeivel próbál segíteni. Ám az otthonhoz jutás támogatásában a hangsúlyok alapvetően más területekre helyeződtek át.

A Széchenyi Terv készítőinek kiemelt szándéka a bérlakásprogram elindítása. A kormány elképzelése szerint 60 négyzetméteres lakások épülnének országszerte, amelyeknek a bérleti díja kedvezményesebb lenne a piaci árakhoz képest. A projektbe beszálló vállalkozásokat adókedvezményekkel „jutalmaznák”. A bérlakások építését nem csak azért szorgalmazza a kormány, hogy mindenki számára biztosított legyen a lakhatás, hanem azért is, mert nálunk nagyon alacsony a mobilitási hajlandóság, ami miatt nem költözünk át szívesen más városba, megyébe még akkor sem, ha ott munkát kapnánk. A bérlakásprogram része lenne a lakbértámogatás is, amely megállíthatná az egyes társadalmi rétegek leszakadását.

Arra is lehetőség nyílna a jövőben, hogy a szülők gyűjthessenek a gyermekeik számára, és akár új bérlakásba való költözéskor 3-4 évre megváltható lenne annak bérleti díja, joga. Bár készpénzt (szocpolt) nem adna az állam az otthonhoz jutás címén, de a tervekben számos egyéb elképzelés szerepel, mely ösztönözné, jutalmazná az új ingatlanok építését. Adójóváíráson keresztül csökkenthető lenne az szja, amelyet több éven keresztül érvényesíthetnének az új lakást, házat építők, illetve a gyermeket vállalók.

Az állam mögé állna a banki hitelfelvételnek is. A kedvezőbb kondíciók érdekében az állam garanciát vállalna a hitelekre abban az esetben, ha az ügyfelek rendelkeznek előtakarékossággal, illetve igazolt jövedelemmel. Így csökkenhetne a bankok kockázata, és ezzel párhuzamosan a THM is.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium államtitkára megkeresésünkre megerősítette értesülésünket, miszerint nem áll vissza a szocpol intézménye. Az állam visszavonul a direkt támogatásból, inkább a megtakarítást helyezi előtérbe. Bár egyelőre nincs pontosan kidolgozott terv – a tárca várja a szakmai szereplők javaslatait -, a jogszabály-tervezet őszre kerülne a parlament elé, és januártól életbe lépne.

Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy éppen a válságot elindító, az anyagi lehetőségeken felüli, túlzott eladósodásból okulva a kormány alapvetőnek tartja a megtakarítás fontosságát. Mint fogalmazott, ez lesz az alapja a jövőben a lakáshoz jutás új rendszerének. Igaz, hogy ez a szisztéma nem hozza magával az ingatlanpiac gyors belendülését. A lakosság jelentős része egyelőre szenved a hitelek miatt, így a megtakarítás az elkövetkezendő időszakban várhatóan nem lesz kiemelkedően magas. De nincs szüksége az országnak arra, hogy a keresletet mesterségesen gerjesztve lufik alakuljanak ki az ingatlanpiacokon, hiszen ez a világválság gyökere. Az amerikai állam ugyanis igyekezett lakáshoz juttatni a szegényebb rétegeket is, akik egyébként a piacról nem tudtak volna hitelhez jutni. Nálunk is hasonló eredőből alakultak ki a jelenlegi problémák. A devizahiteleseknél olyan ré­tegek jutottak lakáshoz, akik nagyon érzékenyek: számukra a munkahely elvesztése vagy a forint árfolyamának gyengülése miatt a megugró törlesztőrészletek már komoly fizetési problémákat okoztak. (Jelenleg becslések szerint 300 ezer család nem fizetett 90 napon túl, azaz került a szerződés felmondásának a határára.)

A lakásépítés fellendítése érdekében – a tervek szerint – nagyobb arányban vonnák be a hitelezésbe a megtakarításon alapuló lakás-takarékpénztárakat, illetve uniós forrásokat. A bérlakásépítés mellett támogatnák a hosszú távú panelprogramot. Nem minden áron tartanák meg ugyanakkor a panelokat, ha az épület műszaki állapota indokolja, lebontanák. A Széchenyi Tervben szerepel idősotthonprogram, amelybe az önkormányzatok mellett az egyházakat is bevonnák.

Megkeresésünkre Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, egyetértenek az új Széchenyi Terv alapelveivel. Fontosnak tartják, hogy az állam vállaljon szerepet az otthonteremtésben. A válság nyomán számos építőanyag-gyártó cégnél időleges vagy részleges gyárbezárások, csoportos létszámleépítések történtek. Az elnök szerint, ha januártól életbe lépnek a kilátásba helyezett intézkedések, van esély arra, hogy a hazai építőanyag-gyártó kapacitások leépülését meg lehessen akadályozni.

Kondorosi Zoltán pénzügyi szakember pozitívnak tartja a kormány elképzeléseit. A Heteknek kifejtette, hogy mind az állam, mind a lakosság számára okos pénzszerzési lehetőség a takarékoskodás, a lakástakarékpénztári tagság támogatása. Mint fogalmazott, a kormány számára azért előnyös, hiszen a legalább négy évig tartó megtakarítási időszak alatt szabadon használhatja a befizetett összegeket, pénzébe csak a futamidő lejárta után kerül, amikor is kiegészíti a megtakarított összeget. Addig is tudja finanszírozni az állam kiadásait és kevésbé szorul rá külföldi pénzre, hitelre. Négy év után pedig, amikor az állami kiegészítéssel együtt vissza kell fizetnie a megtakarításokat, már más lesz kormányon. Emellett azért is előnyös számára, mert a megtakarítások csak lakáscélokra használhatók fel, ezáltal gyarapodik a nemzeti vagyon, és tiszta üzletek keletkeznek, hiszen akár a lakásvásárlást vagy felújítást számlákkal kell igazolni.

De a lakosság számára is előnyös ez a megtakarítási forma. Már havi néhány ezer forinttal elkezdhető, a rendszer rugalmas, hiszen bármikor változtatható az összeg, illetve meghosszabbítható a futamidő, a végén pedig 30 százalékkal kiegészíti az állam az összegyűlt pénzt.

Az elképzelés indirekt módon is ebbe a csatornába tereli az embereket, hiszen nem lesz szocpol, a banki hitelekhez egyre nehezebb hozzájutni. Kondorosi szerint a hitelt felvevők többsége már most lakáskasszás megtakarításaira alapozva jut hozzá a kiszemelt ingatlanhoz.

Az előny nem egyedül az állami kiegészítésben rejlik. Ha ugyanis havi 20 ezer forintos befizetéssel négy évig takarékoskodunk, az állami támogatással együtt 1,3 millió gyűlik össze. (Egy személy esetén, de házaspárok külön-külön is nyithatnak, és így duplázódik az összeg.) Ez alapján kedvezményes kamatozású 2 millió forint hitelhez juthat hozzá a lakáskasszán keresztül, akár 5,2 százalékos THM-mel, fix kamatozással. Így négy év után mintegy 3 milliója lesz az ügyfélnek, amit önerőként mutathat be a banki hitelfelvétel során. Ekkora összeg pedig elegendő önerő lehet egy 10-15 milliós ingatlan vásárlásához – hívta fel a figyelmet a szakember, aki hozzátette: jelenleg ez számít a legkedvezőbb hitelnek a piacon. Ez a megoldás nagyon népszerű az elmúlt hónapokban, gyakorlatilag ez a konstrukció élénkíti jelenleg az ingatlanpiacot. Az nyerhet a válságon, akinek van megtakarítása, készpénze, hiszen hihetetlen olcsón hozzá lehet manapság jutni ingatlanokhoz.

A szakember emlékeztetett arra, hogy leszűrve a válság tanulságait, meg kell tanulnunk a megtakarítás fontosságát. Még olyan áron is, ha átmenetileg emiatt vissza kell fogni a fogyasztásainkat.

Forrás: hetek.hu

Az egyeztetések után őszre kész lesz az új otthonteremtési rendszer – mondta Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa pénteken. A szakpolitikus szerint a minőség mellett a megfizethetőség áll majd a program középpontjában. Ennek kapcsán arra biztatta az otthonteremtésben részt vevő szereplőket, hogy érjék be majd méltányos profittal. Az eddigi tervek szerint közel 400 milliárd forintba kerülne az otthonteremtési program, de az építőipar élénkülésén keresztül megtérülhetnének a kiadások.

Az új kormány részben úgy teremtene új munkahelyeket, hogy állami támogatással beindítaná a meglévő lakások energetikai felújítását. A felújítandó lakások száma 3 millió 200 ezer Magyarországon, ennek körülbelül a harmadát lehetne felújítani ebben a ciklusban Bencsik János szerint. A teljes lakásállomány felújítása 10-15 év alatt menne végbe, és a végére a háztartások földgázigénye 25-30 százalékkal csökkenne a tervek szerint.

Ezzel párhuzamosan az új lakásépítést is elkezdenék, Bencsik János elmondása alapján évente 5 ezerrel több lakás épülne, így 4-5 év múlva érné el az ország a kívánatos évi 40 ezer új lakást. A szükséges forrás előteremtését két eszközzel segítené az új kormány: a családi adózással, valamint az előtakarékosság támogatásával.

Az új kormány néhány hónapon belül olyan módosítást kezdeményez a lakástakarék-pénztári törvényhez, hogy az előtakarékoskodás a jelenleginél is előnyösebb legyen – mondta ennek kapcsán április közepén a fideszes szakpolitikus. Az új lakás-építés mellett a bérlakás-építést is elindítanák: az évi 40 ezer új lakás 20 százaléka bérlakás lesz a tervek alapján. Bencsik János korábban úgy nyilatkozott, hogy a bérlakásokat szociális-, költség- és piaci alapon lehet majd bérbe venni.
Otthonteremtés + gazdaságélénkítés

Bencsik János a választási kampány során elkötelezte magát a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) Otthonteremtési Programja mellett, azt ígérte, a tervet beemelik az újonnan megalakuló kormány intézkedései közé. A TLE javaslata szerint 2015-re a lakásügyi állami és uniós szerepvállalás összértékének évente el kellene érnie a GDP 1,5 százalékát, ez ma 390 milliárd forint körüli összeg lenne. Az idei költségvetés 147 milliárd forintot különített el lakásépítési támogatások címszó alatt, a pénz nagy része a hitelek állami kamattámogatására megy el, ezt azonban a TLE nem tartja elegendőnek.

Az említett 1,5 százalékos, GDP-arányos támogatás igazodna az EU-tagországok lakástámogatásaihoz, amit több év alatt, fokozatosan kellene elérni. Cserébe ezzel azonos nagyságú költségvetési bevételt, illetve munkahelyeket, működő ipart, modern lakásokat és a sokat emlegetett, régóta hiányzó munkaerő-mobilitást kapnánk – érvel a TLE.

Adómentesség, szocpol, szuperáfa
A lakástámogatásokat döntően az építések és az újlakás-vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani – olvasható a programban. Az egyesület a panelek felújítására szánt támogatásokat kiterjesztené a családi házakra is, és “elérhető”, kedvező kamatozású lakáscélú forinthiteleket biztosítana 2011-től (hogy ez pontosan mekkora kamatkedvezményt jelentene, és hogy pontosan milyen költségvetési hatással járna, nem derül ki a tervezetből, a konkrét költségvetési hatás egyébként egyetlen másik lépésnél sincs feltüntetve).

A “Fidesz-kompatibilis” javaslatok szerint a TLE adómentessé tenné a lakáscélú béren kívüli juttatásokat, a gyermeket vállalóknak, nagycsaládosoknak (meghatározott jövedelemhatárig), akár teljes szja-mentességet adna, lakhatási célokra pedig (bérleti díj, közmű díjak, lakáscélú hitel kamata, új lakással, felújítással kapcsolatos költségek) adójóváírást tenne lehetővé. Az előtakarékosságot is támogatná az egyesület, nem meglepő módon szja-kedvezménnyel. Az ambiciózus elképzelések között szerepel továbbá a szocpol vissza hozatala, valamint egy építésre és felújításokra vonatkozó öt százalékra csökkentett áfakulcs bevezetése.

Forrás: MTI