Feltűnt a 7 százalék alatti hitelkamat Magyarországon – ennél olcsóbb lakáshitel nem lesz mostanában?

Egy hónapja lépett életbe a lakáshitelek önkéntes 8,5%-os THM-plafonja, azóta minden banknál elérhetők 8% alatti kamatok is, cserébe viszont szűkültek az egyedi kedvezmények és a lakáshitel-felvevők alkulehetőségei. Kivételes lehetőségek azért továbbra is akadnak: három banknál is találtunk 7% alatti lakáshitelkamatot, noha ennek megvannak a feltételei. Bár a kormány és a bankok decemberben felülvizsgálják a THM-plafont, igencsak beszűkült a mozgástér a kamatcsökkentések előtt, így nagyon úgy néz ki, hogy ennél olcsóbb nem lesz a hitelből történő lakásvétel Magyarországon a következő hónapokban.

Befagytak a standard kamatok

Befagytak a lakáshitelkamatok azóta, hogy egy hónapja érvénybe lépett a lakáshitelek THM-plafonja – járta be a hír az online sajtót az elmúlt napokban. Hogy jórészt igaz az állítás, azt két tényező indokolja:

az állampapírpiaci és a bankközi referenciahozamokhoz képest a THM-plafon nagyon leszorította a lakáshitelek banki kamatfelárát, erőteljesen beszűkült a marzs, így alig maradt mozgásterük a bankoknak arra, hogy a szokásos hó eleji kamatfelülvizsgálatok alkalmával az árazási verseny erősítésén gondolkodjanak, és pláne, hogy az eddig igencsak kiterjedt egyedi kedvezmények rendszerét fenntartsák, maga a THM-plafon sem változott, november elejével csak a vállalkozói hitelek esetében csökkentették a kamatplafont az addigi 12%-ról 11,5%-ra, a lakáshitelek THM-plafonja 8,5%-on maradt – ezzel kapcsolatban Nagy Márton minisztériuma azt közölte, hogy egy újabb jegybanki döntés esetén, várhatóan december során csökkenhet.

Így tehát mi is csak minimális, illetve egy-két bankra szorítkozó kamatcsökkenést látunk a lakáshitelkamatokban a Pénzcentrum kalkulátora alapján. 5 éves kamatperiódus mellett a K&H Banknál, 10 éves mellett a CIB Banknál, végig fix kamat mellett az Erste Banknál mutatja a kalkulátor a legalacsonyabb kamatot.

Forrás: https://www.portfolio.hu

Tíz éve volt ilyen kevés lakáshitel szerződés a magyar piacon

Nagy kérdés, a kamatplafon elég-e, hogy visszatérjenek az ügyfelek a bankokhoz.
Az elmúlt 10 évben korábban hitelezett lakossági ügyfelek több mint 40 százaléka eltűnt a piacról: míg 2013-ban a pénzintézetek több mint 5,5 millió lakossági hitelszerződést tartottak nyilván, addig idén június végén ez a szám nem érte el a 3,2 millió darabot – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy közel 2,4 millióval kevesebb hitelszerződés van a piacon egyértelműen visszavezethető arra, hogy a 2008-as válság után a deviza alapú hitelekkel magukat megégető emberek sokkal megfontoltabbak lettek a hitelfelvétellel kapcsolatban. Ám ez a túlzott óvatosság visszaüthet most, amikor a kormány és a bankok hiteldinamikát növelő intézkedésekkel, így a kamatplafon bevezetésével igyekeznek visszahívni az ügyfeleket a lakossági hitelpiacra.

A lakossági és a vállalati hitelezés beindulása fontos feltétele annak, hogy újrainduljanak a lakossági és a céges beruházások, ismét növekvő pályára kerüljön a fogyasztás – fogalmazott a szakértő.
Bezuhantak idén a hitelösszegek

A hitelezési probléma olyan szempontból nem látszik, hogy az egy hitelezett ügyfélre jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt 10 évben csaknem két és félszeresére, 1,3 millióról 3,1 millió forint fölé emelkedett, ám a pénzügyi szakértő arra figyelmeztet, hogy a lakossági hitel dinamika megtorpanása már itt is jól látható. Miközben ugyanis a teljes hitelállományra vetített átlagos hitelösszeg az elmúlt egy évben már csak 8,7 százalékos növekedést mutatott, az újonnan folyósított hitelek esetében az év első nyolc hónapjában az átlagosan igényelt személyi kölcsön összege tíz százalékot meghaladó mértékben, 220 ezer forinttal 2,11 millió forintra esett.

A lakáshitelek esetében pedig az egy évvel korábbi 13,5 millió forint helyett idén már csak átlagosan 10,56 millió forint értékű hitelt vettek fel a családok, ami közel 3 milliós, több mint 22 százalékos visszaesést jelent.

Ilyen szerény összegű hitellel utoljára 2020-ban érték be a hitelfelvevők – teljesen más ingatlanárak mellett – emlékeztet a szakértő.

Gergely Péter szerint a kormány és a bankok megállapodása abból a szempontból teljesen érthető, hogy a fogyasztási hitelezésben már látszik az alagút vége. Az augusztusban folyósított 51 milliárd forintos személyi hitel kihelyezés 13 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szinteket, a 24,5 ezerhez közelítő szerződésszám pedig ötödével magasabb, mint ahány személyi kölcsön kontraktusra szerződtek az ügyfelek 2022 augusztusában.

Ehhez képest a lakáshitelezésben az év első nyolc hónapjában 62,5 százalékkal kevesebb hitelt tudtak folyósítani a bankok, mint 2022 augusztusáig, a szerződések tekintetében pedig csaknem 52 százalékkal múlja alul a kontraktusszám a 2022-es év hasonló adatait. Hogy mennyire hiányoznak a szerződések a piacról, azt a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint mindennél jobban bizonyítja, hogy utoljára épp 10 éve volt ilyen kevés lakáshitel szerződés a magyar piacon, az MNB 2017 óta nyilvános havi adataiban tavaly december óta van csak példa arra – igaz, azóta folyamatosan –, hogy a havonta lakáshitel szerződést kötők száma nem éri el az 5 ezret.

Nagy kérdés azonban, hogy ilyen körmények között a kamatplafon érdemben belendíti-e majd a hitelezést, hiszen ahogy arról már a Forbes.hu-n is írtunk, két év alatt annyira megdrágultak a hitelek, hogy az még az új plafonnal számolva is akár tízmillió forintot jelenthet a visszafizetendő összegben, a havi törlesztőrészletben pedig több mint 30 ezer forintot.

Forrás: https://forbes.hu

Jó hírt kaptak azok, akik CSOK Plusszal vennék meg az első lakásukat

A CSOK Plusz kapcsán az egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdés az volt eddig, hogy mi számít majd első lakásnak, hiszen ennek megvásárlásához elég lesz 10 százalék önerő is. Az éjjel megjelent CSOK Plusz rendelettervezet a Bankmonitor szerint tisztázza a helyzetet, ez alapján pedig úgy tűnik, nem lesz akadály az sem, ha a pár mindkét tagjának külön-külön van már saját tulajdonú ingatlanja.

nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a lakáshitel kalkulátorunk.

Az éjjel megjelent jogszabálytervezet számos pontban tisztázza a CSOK Plusz hitel igénylési feltételeit, amelyek közül az első lakás megvásárlásával kapcsolatos rendelkezéseket várták talán legtöbben. Az első lakásukat megvásárló házaspárok ugyanis a szokásos 20 százalék helyett akár 10 százalék önerővel is lakáshitelhez juthatnak, így ők egy 80 millió forintos ingatlant 16 millió forint helyett, akár 8 millió forint saját megtakarítással is meg tudnak majd vásárolni, a fennmaradó részt pedig CSOK Plusz hitelből, és akár piaci lakáshitelből is megfinanszírozhatják.

Az első lakásként megvásárolt ingatlan esetében ugyanakkor kikötés, hogy annak vételára nem haladhatja meg a 80 millió forintot. Hogy ez az értékhatár ne legyen kijátszható, a jogalkotó feltételként szabta, hogy az ingatlan értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke legfeljebb 20 százalékkal térhet el a vételártól. Amennyiben a különbség nagyobb, akkor a CSOK Plusz hitel nem lesz igényelhető.

Óriási várakozás volt ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mi számít majd első lakásnak. A jogszabálytervezet szerint első közös lakásszerzőnek minősülnek azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban együttesen tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot is tesznek. Vagyis nem lehetett a házaspárnak olyan ingatlanja, melyben mindketten rendelkeztek tulajdoni hányaddal. Viszont az nem akadály, ha külön-külön már van lakásuk. Eszerint, ha a pár mindkét tagjának van olyan saját ingatlanja, amiben a másik fél nem tulajdonos, akkor dönthetnek úgy, hogy ezeket eladják, majd közösen vásárolnak vagy építenek CSOK Plusz hitelből saját, közös otthont. Ugyanakkor dönthetnek úgy is, hogy ezeket az ingatlanokat továbbra is megtartják, és csak a CSOK Plusszal megvásárolt ingatlan lesz közös.

Nem csak a vételárkorlát miatt fontos azt tudni, hogy első lakásról beszélünk-e. Ha nem minősül első lakásnak a CSOK Plusszal érintett ingatlan, akkor ugyanis a meglévő ingatlanunk forgalmi értékét meg kell haladnia az új lakás vételárának. Ha pedig eladtuk két éven belül korábbi közös lakásunkat, akkor annak az eladási árát kell meghaladnia új otthonunk vételárának.

Ez akkor jelenthet nehézséget, ha például a család Budapestről költözne vidékre, esetleg egy vidéki nagyvárosból községbe vagy faluba, ahol alacsonyabbak az ingatlanárak. Pedig sok esetben éppen az az ilyen költözések oka, hogy vidéken, illetve a kisebb településeken ugyanakkora vagy akár alacsonyabb összegből nagyobb alapterületű ingatlant vásárolhat a család, ahol a gyerekek is kényelmesebben elférhetnek.

Forrás: https://bankmonitor.hu

Megérkeztek a legfrissebb CSOK
Eddig mintegy 1100 igényelést nyújtottak be az új családi otthonteremtési kedvezményre (csok) a bankokhoz, elsősorban használt lakáshoz igényelték a támogatást – tudta meg a hitelintézetektől az MTI. A bankok arra számítanak, hogy az igénylések száma az év második felében, az új lakások építésének felfutása után ugrik meg.

Az FHB Banknál több mint 6000-en regisztráltak, a bank több mint 200 csok-igénylést fogadott be már, amelyek csaknem 85 százaléka használt lakásra vonatkozik. Az igénylők nagy része, 40 százaléka az állami támogatás mellé hitelt is igényelt. A kérelmek több mint harmadát Budapesten és Pest megyében adták be, 7,9 százalékát Csongrád megyében, míg 6 százalékát Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Baranya megyékben – írta az FHB.

A pénzintézet szerint a 10 milliós csok és a kapcsolódó hitel igénylői nagyobb számban akkor várhatóak, amint elkészülnek a csok követelményeinek megfelelő házak, lakások. Most kevés új lakás érhető el és a társasházi fejlesztési projektek is erősen koncentráltak helyileg. Ez a trend az új lakások számának növekedésével várhatóan módosul: az igénylések arányában növekedhetnek az új lakásra elérhető támogatott formák és ezzel együtt az igényelt, majd a folyósított összegek is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy új lakás elkészülte jellemzően több használt piaci tranzakciót is szokott generálni – írta az FHB.

Az OTP Bankhoz január eleje óta 800 csok-kérelmet nyújtottak be. A 10 plusz 10 millió forintos – azaz hitellel növelt – megoldást eddig 42-en igényelték, míg 70-en áfa-visszaigénylésre szerződtek a banknál. Az év eleje óta mintegy 21 ezren érdeklődtek a csok iránt, negyedük kifejezetten a háromgyerekeseknek szóló 10 plusz 10 millió forintos konstrukció miatt kereste meg az OTP-fiókokat. Az OTP idén 20 ezer csok kérelemre számít, átlagosan 1,5 millió forint értékben. Ebből az új lakáshoz köthető igénylések 10-20 százalékot tehetnek ki, azonban a bank szerint a 10 plusz 10 millió forintos támogatást mindössze az igénylők 1-4 százaléka kérheti majd.

Az MKB Bankhoz benyújtott igények száma száz alatt van, ők döntően csokot, illetve támogatott hitelt igényelnek, elsősorban – továbbra is – használt lakásra – tájékoztatott a bank. Hozzátették ugyanakkor, hogy nő az új lakás építéséhez kapcsolódó igények száma is. A kérelmezők többsége kétgyerekes, de a háromgyerekes igénylők száma is növekszik, a támogatott hitel átlagos összege pedig 8 millió forint a banknál. A pénzintézet válasza szerint Budapesten és az ország keleti régiójában érdeklődnek a legtöbben, az MKB az év második felében várja az igénylések számának növekedését.

Az Erste Bank folyamatosan nagy az érdeklődést tapasztalt a támogatások iránt az ország minden régiójában és a fővárosban is. Az év hátralévő részében megnövekedett érdeklődéssel és hitelkereslettel számol a bank, különösen az új lakások építése és vásárlások piacán.

A CIB Bank mind a csok, mind a 3 százalékos hitel iránt jelentős érdeklődést tapasztal, de még nem vezették be a konstrukciókat, szerződéskötésre nem került még sor. Mint írták, január első felében jellemzően a 3 vagy több gyermekesek voltak többségben, de az elmúlt időszakban a használt lakáshoz is igényelhető támogatás iránt is sokan érdeklődnek. Az érdeklődők jellemzően budapestiek vagy vidéki nagyvárosok lakói.

Az UniCredit Bank válasza szerint az új csokra első körben azok építenek terveket, akik már jelenleg is három gyermeket nevelnek. A bank arra számít, hogy – tavalyhoz hasonlóan – idén is a használt lakáshoz kapcsolódó hitelkérelmek lesznek többségben, ugyanakkor úgy látják, hogy az új lakásra igényelhető csoknak köszönhetően idén az új lakásépítések, azaz a magánszemélyek által épített családi házaknál élénkülhet jelentősebben az érdeklődés és a kereslet.

A Budapest Banknál az érdeklődők többsége ugyancsak a 10 plusz 10 millió forintos otthonteremtési támogatás kapcsán tájékozódik, eddig leginkább az egy- és kétgyermekesek igényelték a csokot a banknál. A pénzintézet az év második felében számít a tényleges igénylések befutására, addig főleg érdeklődőket várnak.

A Takarékbank közlése szerint a takarékszövetkezetek fiókjaiban január eleje óta több mint 15 ezren érdeklődtek a csok iránt, a legtöbben Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben. A program tavaly júliusi indulása óta a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai mintegy 2000 csok-igénylést fogadtak be, ezek közel 30 százaléka mellé igényeltek az ügyfelek lakáscélú hitelt. A takarékszövetkezetek fiókjaiban befogadott támogatási igénylések átlagos összege 1,3, míg a hitelé 4,5 millió forint volt. A közlemény szerint az ügyfelek mintegy 60 százaléka a takarékszövetkezeti fiókokban továbbra is a 10+10 milliós támogatás iránt érdeklődik, és januárhoz képest lényegesen több kérdés vonatkozik a használt lakás vásárlásához és a bővítéséhez igénybe vehető támogatási és hitellehetőségekre. A január óta beadott igénylések mintegy 10 százaléka vonatkozott a 10+10 milliós konstrukcióra – közölte a Takarékbank. A lakosság mellett az építtetők és kivitelezők is egyre intenzívebben érdeklődnek, az elmúlt három hónapban megduplázódott a takarékszövetkezeteknél folyamatban lévő értékesítési célú lakásépítési ügyeletek száma – közölte a bank.

Forrás: http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/megerkeztek_a_legfrissebb_csok-szamok.228265.html

A közeljövőben várhatóan módosítja a kormány az otthonteremtési kamattámogatásról szóló, 2011 végén megjelent kormányrendeletet, így továbbra is lehet majd használt lakás vásárlásához támogatott hitelt igényelni – értesült lapunk.

A jelenleg hatályos rendelet szerint az új, vagy használt lakást vásárló lakossági ügyfelek 2014. december 31-ig nyújthatják be a hitelintézetekhez a kölcsönre vonatkozó igénylésüket, és fél éven belül meg kell történnie a folyósításnak is, különben elvész az állami támogatás. A kormányzati tervek szerint a 2014 végére vonatkozó határidőt ugyanakkor kivennék a jogszabályból, vagyis a rendelet jövőre is hatályos maradna, változatlan feltételek mellett.

A jelenleg hatályos rendelet szerint az új, vagy használt lakást vásárló lakossági ügyfelek 2014. december 31-ig nyújthatják be a hitelintézetekhez a kölcsönre vonatkozó igénylésüket, és fél éven belül meg kell történnie a folyósításnak is, különben elvész az állami támogatás. A kormányzati tervek szerint a 2014 végére vonatkozó határidőt ugyanakkor kivennék a jogszabályból, vagyis a rendelet jövőre is hatályos maradna, változatlan feltételek mellett.

Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó kormányrendelet szerint a maximálisan igényelhető támogatott hitelösszeg használt lakás vásárlására 10 millió forint, a megvásárolható lakóingatlan értéke pedig nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Ami a támogatás feltételeit illeti: a használt lakásra felvehető kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a hitel futamidejének első öt évében nyújt kamattámogatást. Az állam által nyújtott támogatás mértéke az államkötvény-aukciókon kialakult átlaghozamoktól függ, viszont az adós által fizetendő ügyleti kamat nem süllyedhet 6 százalék alá. (Ez utóbbi kitétel az, amelyik erősen csökkentheti a konstrukció vonzerejét, hiszen ma már piaci alapon is hasonló kondíciókat lehet elérni.)

Mindez azt jelenti, hogy a lakásvásárlásban érdekelt magánszemélyeknek jövőre összesen ötféle állami támogatású konstrukció áll rendelkezésre céljaik megvalósításához. Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó kormányrendelet mellett ugyanis változatlanul él még a fiatalok lakáshoz jutását segítő – egyébként igen szűk kör számára elérhető – konstrukció, a lakás-takarékpénztári megtakarítás lehetősége, emellett a lakásépítési támogatás („szocpol”) mellett július elsejétől megjelenik annak a használt ingatlanok vásárlására is használható változata. Ez utóbbinál az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás használt lakás vásárlásához is igényelhető, minimum 700 ezer, legfeljebb 1,17 millió forint értékben. A kormány várakozásai szerint 10-11 ezer család juthat így lakáshoz, a program kiterjesztése pedig nagyjából négymilliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek. A korábban „félszocpolként” emlegetett juttatás bevezetése főként vidéken lendíthet a szebb napokat is látott lakáspiacon. A fiatal házasok által leginkább keresett, 45-60 négyzetméteres lakásokhoz ugyanis ott – a kisebb városokban – 6-7 millió forintért is hozzá lehet jutni, így az félszocpollal elérhető összeg ott egyáltalán nem tekinthető elhanyagolhatónak.

A támogatási lehetőségek fenntartása mindenképpen hasznára válhat a már éppen éledező lakáshitel-piacnak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2014 első kilenc hónapjában 170,7 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, ami már közel 20 milliárd forinttal meghalaja a tavalyi egész éves mennyiséget. A támogatások révén pedig fennmaradhat, vagy tovább gyorsulhat a növekedés, anélkül, hogy a költségvetésnek a támogatási kiadások jelentős emelkedésével kellene számolnia.

Forrás: vg.hu

Munkáltatói támogatás lakáshitel törlesztésére

Tisztelt Cím! Rengeteg cikk jelent már meg a témában, viszont van néhány olyan kérdés, amelyek nyitva maradtak számomra. Kérem segítsenek ennek megválaszolásában: 1. Azt olvastam, hogy nem kell vizsgálni, hogy a házastárs kapott-e ilyen támogatást. Ez azt jelenti, hogy egy 30 milliós ingatlanvásárlás esetén, mindkét együtt költöző élettárs kaphat 5-5 millió forintot, külön-külön a saját munkáltatójától? 2. Ha havonta, 5 éven keresztül hiteltörlesztésre adja a munkáltató a támogatást, mikor kell vizsgálni a feltételeket? Elég a legelején, vagy minden évben vizsgálni kell? 3. A méltányolható lakásigénynél csak a szobaszámot kell vizsgálni?

Például azt nem, hogy az 5 éven belül eladott ingatlanvételárat be kell forgatni? Vagy azt, hogy a nagyszülők rendelkeznek-e ingatlantulajdonnal? 4. A hiteltörlesztési támogatásnál úgy igazolja minden évben a munkavállaló a törlesztést, hogy például nyit egy technikai alszámlát és odautaltatja a bankhoz a munkáltatóval a támogatást? Év végén pedig kér egy kivonatot az alszámláról? Más igazolásra nincs is szükség a munkáltató számára? 5. Ami végképp elbizonytalanít, hogy milyen jogcímen adható a támogatás? Az éves egyszeri prémium helyett nem. Ha a munkáltató rendkívüli béremelést felajánl, de a munkavállaló inkább azt kéri, hogy törlesztési támogatás formában kaphassa, az sem járható? Milyen feltételeknek kell megfelelni és hogyan ahhoz, hogy egy ilyen támogatás folyósítható legyen? Azt is olvastam, hogy nem kell cafeteria-szabályzat, de akkor mi kell?

FORRÁS: ADOZONA.HU