A kilakoltatási moratórium meghosszabbításában bízik mintegy 105 ezer bajba került család. A kormány tárgyal az április 15-i határidő újbóli kitolásáról, de nem biztos, hogy a jövőben minden adósra vonatkozik az állami védelem. Rettegnek a tartozásaikat visszafizetni nem tudó családok, hiszen alig két hónap múlva lejár a kilakoltatási moratórium. A kormány még nem hozott döntést a megoldásról, ám amíg ez nem születik meg, addig sem kerülhet senki utcára – ígérte Nagy Anna kormányszóvivő egy háttérbeszélgetésen.
Az azonban elképzelhető, hogy szűkülni fog a védettek köre – tette hozzá, egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy 2004-ben még 20 milliárd forint volt a devizahitelek összege, hat év alatt azonban ez 2800 milliárdra növekedett. Nagyon sok embert „belenyomtak, belelöktek” a devizahitelekbe, de a többiek esetében sem volt olyan döntéshozó, aki azt mondta volna nekik, „vigyázat, emberek, ez egy nagyon veszélyes műfaj” – fogalmazott.
A Magyar Nemzet úgy tudja, valóban az április 15-i határidő újabb kitolásáról egyeztet szakértőkkel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, de a meghosszabbítás nem lesz általános érvényű. Jelenleg tartozás miatt senkit sem lehet kilakoltatni, vagyis a szabály egyformán védi a devizahiteleseket, a közműtartozást felhalmozókat és az egyéb típusú adóssággal rendelkezőket. Ez azonban várhatóan megváltozik, és a moratórium csak a lakáshitel törlesztésével küszködő adósokat védené.
A kilakoltatási moratóriumot már többször – legutóbb januárban – hosszabbította meg a kabinet. Akkor Nagy Anna közölte, hogy a kormány márciusig kidolgoz „egy olyan konstrukciót, amely hosszabb távon is segítség az embereknek”. Ez lenne a Nemzeti Eszközkezelő, amelyről egyelőre nem közölt részleteket a kabinet.
Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i parlamenti beszédében utalt arra, hogy a kilakoltatási moratórium sem az eladósodott családoknak, sem a bankoknak nem jelent hosszú távú megoldást. Hasonlóképpen vélekednek szakértők is, akik nem javasolják a túlzott időhúzást. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint a fizetési problémákkal küzdő lakossági ügyfelek számára nincs egyetlen üdvözítő módszer, de a kilakoltatási moratórium folytonos meghosszabbítása sem oldja meg gondjukat, és gyakorlatilag ellehetetleníti a jelzáloghitelezés intézményét.
Többszázezer embert érint azonban ez a probléma, és az is nyilvánvaló, hogy a bankoknak se érdekük, hogy a moratórium teljes feloldásakor több tízezer ingatlant zúdítsanak egyszerre a piacra, ami egyben a lakáspiacot is bedönthetné. Szakértők szerint olyan megállapodásra lenne szükség, amely a helyzet kezelésének költségét korrekt módon megosztaná a bankok és az állam között.
A részleges moratórium gondolata már korábban is felbukkant a kormány részéről. Egyes hírek szerint úgynevezett kilakoltatási kvóta bevezetését is fontolgatta, ami ugyancsak azt jelentené, hogy a bajban lévők egy mainál szűkebb szeletére, a legrászorultabbakra vonatkozna csak az állami védelem: Akik valamennyire fizetőképesek, de a moratórium további meghosszabbításában bízva egy ideje már egyáltalán nem törlesztettek, azoknak le kellene ülniük a bankokkal tárgyalni.
Szakértők szerint a pénzintézetek elég nagy biztonsággal meg tudják mondani, kik azok, akik a moratórium fedezékében nem fizettek, noha tudtak volna. A bankok akár kereskedhetnének is egymás közt a kvótákkal. Ez az elképzelés azonban – úgy tűnik – egyelőre lekerült a napirendről.
A még fizetni képes, de a svájci frank árfolyamának hullámzásától lassan „kikészülő” adósok megsegítését célozza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ajánlása. A PSZÁF egy körlevélben hívta fel a bankok figyelmét arra, hogy szívesen látná a svájci frank alapú hitelek euróra váltását, a bankok ezt támogató hozzáállását és erre kidolgozott konstrukcióit.
A legtöbb banknál egyelőre nincs ilyen konstrukció, legfeljebb forinthitelre lehet átváltani a svájci frank alapú lakáshiteleket. „Eddig azonban csak elvétve fordultak hozzánk ilyen igénnyel” – mondják az UniCredit Banknál. Másutt is hasonló a tapasztalat. A Budapest Banknál arra is felhívják a figyelmet, hogy tapasztalataik szerint az ügyfelek nagy része nem az árfolyam-emelkedés miatt nem tud fizetni, hanem azért, mert esetleg mindkét kereső elvesztette állását, így ezeken az embereken hosszú távon a munkaerő-piac beindulása tudna segíteni.
A Raiffeisen Bank arra figyelmeztet, hogy a svájci frank alapú hiteleket most nem igazán éri meg forintosítani, mert az ügyfél ez esetben a teljes tőketartozáson realizálja az árfolyam-veszteséget, amely az átváltás után többé már nem is csökkenhet. Murányi Ákos, a bank pr-menedzsere szerint tömegesen 170 forint körüli svájci frank-árfolyam esetén merülhetne fel az átváltás kérdése. A CIB Banknál át lehet váltani euróra a hitelt, ilyenkor a bank nem számít fel előtörlesztési díjat, folyósítási díjat. Ha valaki az euróra való átváltást a CIB Megoldás hitel keretei között kéri, a közjegyzői díjat visszatérítik neki. Ez utóbbi keretében február elejére mintegy 1200 ilyen devizaváltási ügylet valósult meg.
Az OTP Banknál az ügyfelek nagyon kis része élt a deviza jelzálog alapú hitelek konvertálásának lehetőségével, pedig számos költségtől, díjtól eltekintenek. Szakértőik arra hívják fel a figyelmet: nem lehet tudni, hogy a svájci franknak az elmúlt időszakban tapasztalt jelentős erősödése tartós vagy átmeneti jelenség. A jelenlegi – történelmileg kiemelkedően magas – árfolyamszinten történő konverzió a későbbiekben egyaránt bizonyulhat jó vagy rossz döntésnek.
Az MKB Bank szerint sem jellemző, hogy az ügyfelek megváltoztatnák fennálló hitelük devizanemét. A bank piaci eszközökkel tudja kezelni azon ügyfelek – jellemzően átmeneti – problémáit, akiknek szándékukban áll eleget tenni kötelezettségeiknek és meg is van a lehetőségük az adósság törlesztésére. Kormányzati segítséget a kilátástalan helyzetbe sodródott adósok számára tart szükségesnek a bank, hiszen ez már szociálpolitikai kérdés is egyben.