25 százalékról 16 százalékra csökken a forrásadó mértéke, s ez igazi 16 százalék lesz, mivel nem vonatkozik rá a szuperbruttó sem magyarázta Angyal József okleveles adószakértő az ingatlanmagazin.com-nak nyilatkozva. Ez tehát azt jelenti, hogy ingatlan eladásából származó jövedelem után 25 százalék helyett 16 százalékos adót kell fizetni, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot.
ingatlan
Lakáshitel válás esetén
Válás esetén a legfontosabb dolog a közös vagyon megosztása, ezen belül is a legfontosabb a közös lakás használatával illetve tulajdonjogával kapcsolatos kérdések rendezése. A házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyona. Válás esetén a problémák forrása a közös tulajdonban lévő lakóingatlant terhelő lakáshitel tartozás rendezése.
Hogyan is indulhatunk el:
A legegyszerűbb és legproblémamentesebb, (illetékek, szerződésmódosítások, perköltség, stb…) ha a házastársak eladják a lakást, majd a befolyt összegből fizetik ki a bank felé fennálló lakáshitel tartozást. Természetesen ebben az esetben is felszámításra kerül a bank részéről a végtörlesztést érintő szerződés módosítási díj.(1-5% – 4%) Banktól és hitelfajtától függően.
Akkor először is a bank felé kell írásban benyújtani a házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló beadványokat és dokumentumokat, ha ilyen nincsen a lakásra vonatkozólag, akkor most kell ügyvéd előtt megíratni. Természetesen ez csak akkor működik, ha sikerül peren kívül megegyezni a házassági vagyonközösség megszűnéséről, akkor a vagyon felosztásáról ügyvéd vagy közjegyző által hitelesített dokumentumot kell a bank részére eljuttatni. Minden banknál van egy hitelgondozási osztály erre a célra, amivel fel kell venni a kapcsolatot és ők megmondják hogyan lehet náluk szerződést módosítani. A szerződésmódosítást úgy kell kérni, hogy adós, adóstárs változás-kivonás, új adóstárs bevonás történik, tehát akinek a nevére kerül a lakás az lesz az egyedüli adós a hitelügyletben, a másik fél elköltözik a saját gyerekeivel és őt ki kell fizetni.
Örökösödési törvény
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatályba lépett rendelkezései megszüntették az öröklési és ajándékozási illetéket az egyenes ági és vér szerinti rokonok, valamint az örökbefogadott gyermekek esetében.
Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka stb., felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.
Lakáshitel és az új Széchenyi Terv
Az új Széchenyi Terv többek között a következő támogatási lehetőségeket veti fel a lakásépítés, vásárlás és bérlés felfuttatásához:
– Az állam bizonyos esetekben garanciát vállalna a lakáscélú hitelekhez
– Az új lakásokhoz és a felújításokhoz is lenne energetikai támogatás a takarékos megoldások ösztönzésére
– A lakásépítéshez, vásárláshoz esetleg szja-kedvezmény kapcsolódna, hitelfelvételtől akár függetlenítve is
– Adómentes juttatás lehetne a cégek hozzájárulása a dolgozóik lakásbérleti díjához
– A bérlakásépítéshez kedvezményes kamatot vehetnének fel az építtetők, az építők pedig társaságiadó-kedvezményt kapnának
– A lakáskasszákban a szülők által összegyűjtött pénzt 3-4 évnyi bérleti jog megvásárlására is fel lehetne használni.
– Össze kell kapcsolni a lakástámogatást a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi, legális építéssel. A részletek azonban még nem ismertek.
A vitaanyag szerint a támogatások eredményeképpen fellépő élénkülés hoz annyi adóbevételt az államnak, hogy a befektetése bejöjjön.
Ingatlan végrehajtás szabályai
Sajnos egyre gyakoribb, hogy valamilyen lakáshitel vagy kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt végrehajtásra kerül sor. Ennek a fájdalmas eljárásnak törvényi hátterével ismerkedhetünk most meg.
Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárásokban érvényesített igényeket elsősorban az adós rendelkezésére álló pénzeszközök (munkabér, bankszámla stb.) igénybe vételével kell behajtani.
Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai
A Vht. alapelvi jelentőségű rendelkezései természetszerűleg érvényesülnek az ingatlan-végrehajtásra is.
Fontos, hogy nincs összegszerű törvényi korlátja annak, hogy egy ingatlanra mikor lehet végrehajtást vezetni, és alapvetően a végrehajtást kérőtől függ, hogy az ingatlan is végrehajtás alá kerül-e. Ez a rendelkezési jog azonban bírói kontroll alatt áll és ennek keretén belül a bíróság a végrehajtási kényszert arányosan és fokozatos alkalmazhatja. Eltérhet a végrehajtást kérő rendelkezésétől (Vht. 8.§ (1)-(2) bek.), ezért kimondhatja azt, hogy bizonyos körülmények között az ingatlanra nem folytatható végrehatás. E körülmények közé tartozik, és a fokozatosság és célszerűség jegyében született az a szabály is, hogy a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. Ha tehát az adósnak van ingatlana is, de pénzkövetelést kell vele szemben végrehajtani, amire az itt felsorolt pénzkészletek és bevételek fedezetet biztosítanak, ezeket kell első sorban igénybe venni.
Lakáshiány
Két barát beszélget: – Hallom, felbontottad az eljegyzésed. Miért? – Mert nem kaptunk lakást. – Miért nem mentek az anyósodhoz lakni? – Mert az anyósom is az anyósánál lakik.