Bár tavaly nyáron betiltotta, a jövőben mégis engedélyezné az euróalapú lakáshitelezést a kormány. A javaslatot a bankszövetség és a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete is támogatja. A jelenlegi helyzetben megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek esetén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium napokban kiadott közleményében. Egyéb konkrétum azonban nem derül ki a dokumentumból, így az sem, mikortól lépne életbe a változás, és az sem, milyen feltételekkel lehet majd euróalapú lakáshitelhez jutni. Nem tudott pontosabb információkkal szolgálni a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója sem, aki, mint elmondta: újságíróktól értesült a kormány ez irányú szándékairól. Müller János hozzátette: a bankszövetség és a kabinet közt zajló egyeztetés ezidáig csak a kilakoltatási moratórium felfüggesztésére s ezzel párhuzamosan a fizetési nehézséggel küzdő jelzáloghitelesek megsegítésére terjedt ki.
A strukturális reformok szükségességével a bankszövetség messzemenően egyetért, és pozitívumként értékeljük az euróalapú jelzáloghitelezés visszaállításának tervét is – szögezte le a vezető tanácsadó, megjegyezve: a szövetség nyitott a közleményben lefektetett javaslatok megtárgyalására.
Müller János emlékeztetett: amikor a kormány tavaly jogszabályi úton megszüntette a devizaalapú jelzáloghitelezés lehetőségét, a bankszövetség akkor is azt az álláspontot képviselte, hogy az euróalapú hiteleket meg kellene tartani. Két okból is. Egyrészt, mert kamatköltségük még mindig kisebb mint a forintalapúaké, másrészt pedig hosszú, 20-25 éves futamidejű kölcsönökről lévén szó, nagy eséllyel még a lejáratuk előtt Magyarországon is bevezetik az eurót. Felvételüket ráadásul már a Bajnai-kormány megszigorította: euróhitelek esetében a fedezetül felajánlott ingatlan forgalmi értékének 60 százalékáig mehettek el a pénzintézetek a finanszírozásban, míg a forintalapúaknál 75 százalékáig.
– Mivel a válság hatására a lakosság megtanulta, mit is jelent az árfolyamkockázat, s a bankok is sokkal szigorúbb ügyfélkockázati elemzés után nyújtanak csak hitelt, az euróalapú hitelezés lehetővé tétele nem jár veszélyekkel, sőt, hozzájárulhat az ingatlanpiac fellendüléséhez – tette még hozzá Müller János.
Hasonló véleményen van a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete is. A BHKE-nél úgy vélik: az euróalapú lakáshitelezés segíthet a gazdasági fellendülés elindításában is.
– Annak idején nem értettünk egyet a devizaalapú jelzáloghitelek betiltásával, hiszen kölcsön nélkül nem működik az ingatlanpiac, a forinthitelek pedig támogatás híján az elmúlt szűk egy évben nem tudták átvenni a devizahitelek helyét – bocsátotta előre Lénárd Mariann, a BHKE főtitkára. – Fontos azonban a kiszámíthatóság, s hogy mindenki csak alapos tájékoztatást és szigorú hitelbírálatot követően kaphasson devizahitelt. Azt pedig semmiképpen nem szabad megengedni, hogy a törlesztőrészlet a havi jövedelem több mint felét elvigye.
A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint olyan megállapodást kíván kötni a bankszövetséggel, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és a devizahitelesek problémáinak megoldásán, valamint az euróalapú hitelezés helyreállításán túl emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-k finanszírozását s egy otthonteremtési program elindítását, és támogatja az életpálya előtakarékosságot.
Forrás: zalaihirlap.hu