Ha nem fizetjük a lakáshitelünket, akkor idővel fel kell arra készülnünk, hogy bekopogtathatnak az ajtónkon a végrehajtók. Nem mindegy tehát, hol és milyen kölcsönt vettünk fel: sima jelzáloghitelek esetében több az idő a pénzügyi helyzetünk rendezésére, az opciós szerződéseknél azonban lehet, hogy csak 60 napunk van új lakhelyet keresni. A tapasztalatok szerint nem csak a lakásunkra, hanem az ingóságainkra is érdemes figyelnünk, és jó ha nem felejtjük el, hogy kilakoltatni csak a bírósági végrehajtónak van joga.
A gazdasági válság legnagyobb vesztesei azok a devizahitelesek, akik nem csak a forint gyengülése miatt szenvednek, hanem esetleg az állásukat is elvesztették az évtizedek óta nem látott krízisben.
Nem kétséges, hogy az állami segítségnyújtás ellenére is lesznek majd olyanok, akik nem tudják fizetni a hitelüket, és ennek következtében el is indul velük szemben az esetlegesen kilakoltatással végződő eljárás. Összeállításunkban azt szedtük össze, hogy milyen fázisai vannak a nemfizetéssel elkezdődő folyamatnak, milyen fejleményekkel kell számolni a végrehajtási szakaszban, és mikor számíthatunk arra, hogy el kell hagynunk az otthonunkat.
Nem mindegy, milyen hitel
Az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdők táborának nagyságáról egyelőre nincsenek adatok, de a politikusok rájuk irányuló figyelméből arra lehet következtetni, hogy nem lehetnek kevesen: az állam külön pénzügyi konstrukciót talált ki számukra (áthidaló hitel), lehetővé tette, hogy a fizetni így sem tudó adósok lakását MFB-hitelből megvegyék az önkormányzatok, és a lakást a bent lakónak bérbe adják, sőt a kormányfő banki csúcstalálkozót is összehívott a kérdéssel kapcsolatban.
A bankok és a politikusok fő üzenete az volt, hogy a felvett hiteleket mindenképp fizetni kell – már csak az a kérdés, hogy mire számítsanak azok, akik erre valamiért nem képesek, és az állami megoldások sem rendezik a problémáikat. Vannak olyan hangok is, amelyek polgári engedetlenséget hirdetnek a helyzet javítása érdekében: a közelmúltban életre hívott Devizahitel-különbözet Károsultjainak Egyesülete (DKKE) azt javasolja, hogy a szeptemberi törlesztőrészletet ne fizessék be az adósok a bankoknak, hogy így kényszerítsék ki a szükséges jogalkotói lépéseket.
„Alapvető eltérés van abban az esetben, ha a kereskedelmi bankok által nyújtott jelzáloghitelről, illetve ha az egyes pénzügyi szolgáltatók által kínált vételi opciós termékről van szó” – mondta el az [origo]-nak a Banki Hitel Károsultak Egyesülete (BHKE) nevében Barabás Gyula.
Az első esetben egyszerűbb, átláthatóbb és méltányosabb a helyzet. Ha a kérdéses lakáson nincsen vételi opció, vagyis egy egyszerű jelzáloghitelről van szó, akkor elidegenetési és terhelési tilalom van az ingatlanon, de bizonyosan nem kell rögtön kilakoltatással számolni. Az opciós szerződéseknél nem ez a helyzet, ezekben az esetekben a hitel felmondása után a hitelező azonnal élhet a vásárlási joggal, ami az adós számára lakhelye elvesztését jelenti.
A jelzáloghitelek esetében van idő
A sima jelzáloghitelek esetében a bank a saját üzletszabályzatától függően, a nemfizetéstől számított 90-180 napon belül felmondhatja a hitelszerződést. „Bankonként eltérő lehet a felmondási időpont, általában azért 90 nap ez az időszak, mert a jogszabályok szerint innentől kezdve kell a pénzintézetnek tartalékot képeznie, vagyis ha valaki 90 napig nem fizet, akkor az már a tőkekövetelmények szintjén is érinti bankokat” – mondta el Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.
A vonatkozó kormányrendelet a rossz hiteleket négy kategóriába sorolja: külön figyelendő, átlag alatti, kétes, illetve rossz. A kétes hitelek az elsők, amelyik után már kell tartalékot képeznie a bankoknak, márpedig ebbe a kategóriába azok a hitelek tartoznak, akiknél a fizetési késedelem elérte a 90 napot.
A hitel felmondása a bank saját döntése, azaz nem kötelezettség, hanem lehetőség. „A bankok jellemzően csak végső esetben mondják fel a hiteleket, hisz nekik is az az érdekük, hogy felmondás nélkül rendeződjék az ügy”- fejtette ki Binder István, aki hozzátette, hogy a hitelszerződés két fél közötti polgárjogi szerződés, azaz a felügyelet nem tilthatja meg a felmondást. A helyzet viszonylag egyszerű: a hitelszerződés aláírásakor a felek kötelezettségeket vállaltak, az egyik fél megszegte a szerződést, így a másik jogosult azt felmondani.
Amennyiben a hitelt felmondja a bank, akkor a követelés – tehát nem maga az ingatlan – egy faktorcéghez kerül: ezek olyan vállalatok, amelyek épp azzal foglalkoznak, hogy a bankoktól áron alul problémás követeléseket vásárolnak, és azokat megpróbálják pénzzé tenni. A pénzhez jutásnak több formája lehet, de a legegyértelműbb a végrehajtás. „Sem a kereskedelmi bank, sem pedig a faktorcég nem veheti el az ingatlant, arra csakis bírósági végrehajtás útján kerülhet sor” – fogalmazott Barabás Gyula, aki szerint a tapasztalatok alapján a felmondás és a követelés eladása között minimum 6 hónap el szokott telni, azaz eddig nem kopogtat majd az ajtónkon a végrehajtó sem.
Kreiniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) elnöke szintén elmondta, hogy ingatlanából bárkit kilakoltatni kizárólag a bírósági végrehajtónak van felhatalmazása. „Amennyiben a bank azt választja, hogy bírósághoz fordul és per formájában érvényesíti a követelést, és a bíróság döntése jogerőre emelkedik, akkor végrehajtási okiratot állítanak ki, és elindul a végrehajtás” – mondta el Kreiniker Miklós.
Próbáljunk megállapodni a faktorcéggel
A szakértők szerint mindenképp érdemes megpróbálni a faktorcéggel megállapodni, ez az ún. végerhajtáson kívüli eljárás. Szóba jöhet részösszeg fizetése, vagy saját értékesítés is, de tudni kell, hogy a cégnek nem föltétlenül érdeke ezeket, az adós számára kedvezőbb megoldásokat elfogadni – és nem is köteles erre.
Barabás Gyula szerint az a jellemző, hogy a faktorcég elöször küld egy levelet, és ha az adós ezt követően sem fizet, akkor közjegyzői okirat alapján megbíznak egy bírósági végrehajtót. Ha nincs közjegyzői okirat, vagyis az adós nem ismeri el az adósságot, akkor per következik. Birtokvédelmet a jegyzőtől lehet kérni a településen, a végrehajtást felügyelő bíróság illetékes meghozni a döntéseket.
Mit tehetünk?
Az első gondolat, hogy bemegyünk a bankba és megbeszéljünk a lehetőségeket. Sajnálatos módon a bankok sokkal kevesebb ügyfélnek nyújtanak segítő kezet, mint ahánynak lehetne. Nem kockáztatnak: ha reménytelennek tartják az esetet, akkor nincs segítség…
Ha van munkahelye az adósnak, tud törleszteni, csak kisebb elmaradásai vannak, akkor az alábbi lehetőségeket ajánlhatja fel a bank:
– futamidő hosszabbítás
– tőkemoratórium: adott időszak alatt csak kamatot/kezelési költséget kell fizetni
– részletfizetési megállapodás
– devizahitel forint hitellel történő kiváltása (nem igazán ajánlott)
Sajnos az ügyfelek visszajelzéseiből, internetes fórumokról sok olyan esetet lehet hallani, ahol a banknak minden erkölcsi és szakmai érdek mentén is inkább segítenie kellett volna és mégsem tette. Minden bizonnyal erre is van indok, csak az nem ismert az érintett ügyfél előtt…
Forrás: Origo.hu