Számos kiegészítő, önkéntes alapon fizetendő megtakarítási forma áll rendelkezésére azoknak, akik időben szeretnének gondoskodni nyugdíjas éveikől. Szükség is lesz a plusz pénzre: a CIG áttekintette, milyen lehetőségek vannak a 84 ezer forintos átlagnyugdíj kiegészítésére.
Az öngondoskodás megkezdésének időpontja súlyosan befolyásolja nyugdíjas éveink anyagi biztonságát. A nyugodt idősévekre történő felkészülés jelentőségét újult erővel támasztják alá a nemzetközi gazdasági folyamatok is; a pénzügyi válság hatására rövidebb-hosszabb távon, de a legtöbb európai ország eljutott saját költségvetési megszorításain belül szociális ellátásainak mérsékléséhez, melynek értelemszerűen valamilyen formában részét képzi a nyugdíjellátások korrekciója és/vagy a nyugdíjkorhatár növelése.
Ma már hazánkban is számos kiegészítő, önkéntes alapon fizetendő megtakarítási forma áll rendelkezésére azoknak, akik előre szeretnének gondolni a nyugdíjas éveikre. A végső döntést mindig az egyénileg fontosnak ítélt szempontok alapján érdemes meghozni. Ilyen szempont lehet az igényelt szolgáltatás jellege, a befizetendő összeg mértéke, az elérhető hozam nagysága, a pénzhez való hozzáférés lehetősége, vagy éppen az igénybe vehető adókedvezmények mértéke – olvasható a CIG Pannónia Életbiztosító összeállításában
Az önkéntes megtakarítási lehetőségek esetében mérlegelendő szempont a befizetésekhez kapcsolódó azonnali adójóváírás lehetősége, mely jelenleg az önkéntes pénztári befektetésekhez és a NYESZ számlához kapcsolódik. Az életbiztosításoknál e kedvezmény 2009. évre még érvényesíthető volt, a jelenlegi szabályozás szerint már nem, ugyanakkor adójogi szempontból kockázati életbiztosítás esetén a munkáltató által a munkavállaló javára teljesített befizetések adó- és járulékmentesek – függetlenül a befizetett összeg nagyságától. A TBSZ megtakarításokhoz ilyen jellegű kedvezmény nem kapcsolódik.
Fontos döntési szempont a megtakarításokhoz való hozzáférés lehetősége és annak költsége. Az önkéntes pénztári befizetések esetében mind a megtakarításokhoz, mind a hozamokhoz csak 10 év elteltével lehet hozzáférni a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Ezt követően a még aktív években a hozam adómentesen felvehető, a megtakarításból igényelt kifizetés egyéb jövedelemnek minősül, – így a felhalmozási időtávtól, illetve a befizetéstől a kivétig eltelt időtől függő mértékű – szja előleget és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni utána. A felhalmozott megtakarítás és a hozam adófizetési kötelezettség nélkül csak az utolsó befizetést követő 20 év elteltével, vagy a nyugdíjba vonulást követően válik hozzáférhetővé.
Az életbiztosítások esetében a befektetés a nyugdíjazás időpontjától (illetve a nyugdíjkorhatár elérésétől) függetlenül hozzáférhető – az eseti befizetések esetén bármikor teljes mértékben, vagy igény szerint részletekben, rendszeres befizetések esetén 2 év után részlegesen, konstrukciótól függően akár 10 év után pedig akár teljes mértékben is – írja a CIG. A munkáltató által munkavállaló javára megkötött adómentes biztosításból a magánszemély által felvett összeg kamatadó mentes, ugyanakkor egyéb jövedelemnek minősül, szja és egészségügyi hozzájárulás vonzata a kifizetéskor levonásra kerül. A TBSZ esetén az adott évben elhelyezett megtakarítás ugyan bármikor hozzáférhető, de a hosszú távú tervezés ösztönzésére a felhalmozási évet követő három év után jár a hozamra a kedvezményes, 10 százalékos adó, mely 5 éves időtartamot követően válik adómentessé. Amennyiben a megtakarító évről-évre szeretné elhelyezni megtakarításait, évenként új számlát kell nyitnia.
A NYESZ-en elhelyezett megtakarítások nyugdíjkorhatár előtti lehívására 3 év türelmi időt követően van lehetőség, de ekkor a kifizetés egyéb jövedelemnek minősül és szja és egészségügyi hozzájárulás vonzatát a megtakarítónak fizetnie kell, míg a korhatár elérésével a tőkét és a hozamot is adómentesen élvezheti – olvasható a CIG összeállításában.
Forrás: Privátbankár.hu