Alig néhány hónapja léptek életbe a gyes megváltozott szabályai, ősszel újabb változások várhatóak. A Fidesz már korábban megígérte, hogy egyik első intézkedésük lesz a gyes időtartamának visszaállítása három évre. Szakemberek szerint ez az intézkedés sem javít majd a termékenységi mutatókon.
Hét elején terjesztette a parlament elé 42 javaslatból álló őszi törvényalkotási programját a kormány. Az elképzelések között van a gyes és a gyed újraszabályozása, a gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmának visszaállítása. Arról, hogy a gyes (pontosabban a gyed és gyes együttes) időtartamát két évről három évre fogják visszaállítani, már többször nyilatkoztak a Fidesz–KDNP politikusai. Legutóbb nyár elején Nagy Anna kormányszóvivő közölte: 2012-től állítanák vissza három évre a gyest, mert azok esetében, akiknek most születik, vagy ebben az évben született gyereke, éppen akkor jár le az a két év, amelyre a jelenlegi szabályok szerint jogosultak. Az új szabály visszamenőlegesen lenne érvényes.
A KSH adatai szerint tavaly körülbelül 170 ezer nő volt gyesen Magyarországon. A gyes alanyi jogon jár mindenkinek, annak is, akinek az előzetes munkaviszonyhoz kötött gyermekgondozási díj (gyed) nem. A gyed összege a korábbi fizetés függvényében változik, a gyes jelenleg mindenkinek havi 28 500 forint.
A Bajnai-kormány alig néhány hónapja, május elsejétől léptette életbe a 2010. április 30. után született, születő gyerekekre vonatkozó gyesszabályokat. A gyes időtartamának rövidítéséről akkor azt mondták, hogy több, mint egyszerű megszorítás: hosszú távon a nők foglalkoztatottságának növekedését várják tőle. E tekintetben Magyarország mutatói valóban elgondolkodtatóak: az aktív korú nők csupán fele dolgozik. A kisgyerekes anyák foglalkoztatottsága csak Máltán alacsonyabb az uniós országok közül.
Ezen intézkedések mellett a szocialista kormány 2012-ig 15-16 ezer új bölcsődei-óvodai férőhelyet ígért elsősorban uniós források felhasználásával. Húsz százalékkal emelték az óvodai csoportlétszámokat, a bölcsődei férőhelyhiány mérséklését pedig egy új, a családi napközihez hasonló ellátási forma, a családi gyerekfelügyelet bevezetésétől várták. 2010-től a közszférában kötelezővé tették a gyesről, gyedről visszatérők részmunkaidős foglalkoztatását, ha az anyák ezt kérik.
A gyes időtartamának csökkentése ellen több nő- és családosokat segítő szervezet tiltakozott, mondván, ez önmagában nem segíti a nőket a munkába való visszatérésben. Kiemelték, hogy még nem biztosított a gyerekek napközbeni ellátása, a meglévő intézmények nyitva tartása nem alkalmazkodik a munkaidőhöz. Rugalmas munkavégzési formák, részmunkaidős állások pedig alig vannak a hazai munkaerőpiacon. Ráadásul szerintük a lakáshitellel rendelkező családok a törlesztőrészletek kalkulációjánál figyelembe vették a fix bevételnek tekintett gyest, ezért ennek lerövidítése azzal a veszéllyel jár, hogy a családok körülményei romlanak. A nőszervezetek szerint a rövidebb gyes tovább csökkentheti az amúgy is rendkívül alacsony gyerekvállalási kedvet.
Számos kutatás igazolta, hogy a gyerekvállalással kapcsolatos juttatásoknál a legfontosabb a stabilitás, a kiszámíthatóság. Ha valaki gyereket akar, évekre előre biztos lehessen abban, hogy mire számíthat. A gyakori változtatás, ami mostanában zajlik, a legrosszabb – állítja Tóth Olga szociológus. Ugyanakkor elismeri, hogy mindkét változtatásnak volt, van racionális alapja.
– Tény, hogy a hároméves gyes példátlanul hosszú, túl bőkezű, nemcsak Magyarország gazdasági helyzete miatt, hanem más országokkal összevetve is. A női foglalkoztatottság emelése is jogos elvárás. Ahogy a jelenlegi kormány is joggal gondolja, hogy ha nincs elég bölcsőde és munkahely, akkor legalább legyen hároméves gyes – magyarázza.
A szociológus szerint mindkét álláspont meglehetősen cinikus. A baloldali kormány a feltételek megteremtése nélkül rövidítette a gyest, a jobboldali kabinet már meg sem ígéri, hogy belátható időn belül számottevően javít a bölcsődei, óvodai férőhelyhiányon.
Tóth Olga szerint konzervatív ideológiai fordulat zajlik, melynek része az a nemrég bejelentett elképzelés is, hogy a nők negyven év szolgálati idő után nyugdíjba mehessenek. – Ezt többek között azzal indokolták, hogy így a nagymamák tudnak segíteni az unokák ellátásában. Ebből is látszik, hogy a gyermekgondozás áthárítása zajlik a hiányos intézményrendszerről a családokra – fogalmaz.
Csakhogy szerinte ez nem fog javítani az alacsony gyermekvállalási hajlandóságon. – Politikusaink pártállástól függetlenül évek óta nem tudják felfogni, hogy csak azokban az országokban születik több gyerek, ahol elegendő bölcsőde és óvoda van, és ahol igazságosabb a férfi-női munkamegosztás – mondja. Spanyolország, Görögország, Olaszország termékenységi mutatói például azért is rosszak, mert ezekben az országokban hagyományosan a nőkre hárul a háztartással, gyerekneveléssel kapcsolatos összes feladat. Ahol a párok megosztják egymással a feladatokat, például a skandináv országokban, ott a nők több gyerekre vállalkoznak. Tóth Olga elismeri, hogy a bölcsődealapítás rendkívül drága befektetés, de emlékeztet arra, hogy számos nyugat-európai országban bebizonyosodott, hogy hosszú távon nagyon megéri.
A gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmát viszont helyesli, mert szerinte a részmunkaidő összefér a gyessel, de egy teljes állás mellett már nincs szükség effajta segélyre.
– Magyarországon 1967 óta van gyes, de alig született tanulmány arról, hogy a gyermekellátási szabadságok különböző formái hogyan hatnak a munkaerő-piaci aktivitásra vagy a gyerekvállalási kedvre – mondja Nagy Beátaegyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának társigazgatója. Szerinte éppen ezért a kormányok sokkal inkább ideológiákra, mint konkrét tényekre alapozva változtatják a jogszabályokat. Nagy Beáta tagja volt a Népesedési Kerekasztalnak, melyet a Magyar Tudományos Akadémia hívott össze azzal a céllal, hogy olyan javaslatokat dolgozzanak ki, melyek elősegítik a tervezett gyerekek megszületését Magyarországon.
– A rugalmas rendszer mellett érveltünk, amely segíti az anyák fokozatos munkába állását a gyerek egyéves kora után – mondta Nagy Beáta. Például úgy, hogy ha az anya négyórás munkaidőben dolgozik, akkor csak 50 százalékos gyesre, gyedre legyen jogosult, de az ellátásokat duplaannyi ideig kapja – magyarázza. Hozzáteszi: a legfontosabb, hogy aki szeretne, az akár már néhány hónap után visszatérhessen a munkába, aki pedig tovább kívánja a gyerekét gondozni, hosszabb ideig maradhasson otthon. A gyednek megfelelő támogatást 9, 12, 15, 18, 21 vagy 24 hónap alatt, a család igényeinek megfelelően lehessen igénybe venni. Azt is javasolták, hogy ha mégis három év lesz a gyes, akkor abból fél év kötelező módon az apának járjon, hogy a férfiakat is bevonják a gyermekgondozásba.
Nagy Beáta nem tartja szerencsésnek, ha nem kapnak gyest, akik a gyermek egyéves kora után teljes állásban dolgozni kezdenek, mert ez a lehetőség sok anya számára ösztönző a munkáltatóval való kapcsolattartásra és munkába való visszatérésre, amire nagy szüksége van a munkavállalónak és munkáltatónak egyaránt. Úgy véli, hogy aki tudja, hogy a gyerekvállalás után is vissza tud térni a munkahelyére, talán szívesebben vállal egy második gyermeket is.
Tóth Olga hozzáfűzi: vannak még további, a kormányzati döntésektől független szempontok is. – A mostani fiatal anyák sokkal nehezebben adják bölcsődébe a gyerekeiket, mint a szüleik. Ez a magyar pszichológiai ismeretterjesztés bűne, hogy azt sulykolták beléjük, hogy évekig kell szoptatniuk, és minél tovább a gyerek mellett maradniuk. Tökéletes anyák és tökéletes munkaerők akarnak lenni, ami komoly frusztrációkat okoz – véli.
A másik fontos szempont a párkapcsolati formák megváltozása. Magyarországon 130 éves mélypontra jutott a házasságban élők száma. Az élettársi kapcsolatok száma viszont megötszöröződött 1970 és 2001 között. Ez önmagában nem lenne baj, de a demográfiai adatokból egyértelműen kiderül, hogy az élettársi kapcsolatok könnyebben felbomlanak a házasságoknál, és ezekből a kapcsolatokból kevesebb gyerek születik.
Kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy ahogy az élettársi kapcsolatok megítélése megváltozott, és a korábban elítélt együttélési forma teljesen elfogadottá, megszokottá vált, úgy fognak megváltozni a tudatos gyermektelenséggel kapcsolatos álláspontok is. Ma még a magyarok többsége elképzelhetetlennek tartja, hogy gyerek nélkül élje le az életét, sőt kifejezetten elítélik azokat (főleg akkor, ha nők), akik úgy döntenek, hogy nem vállalnak gyereket. Nyugat-Európában viszont egyre elfogadottabb a tudatosan vállalt gyermektelenség, az úgynevezett dinki („double income, no kids” – dupla jövedelem, gyerek nélkül) életforma. Az pedig egyelőre megjósolhatatlan, hogy az európai gyermektelenség milyen következményekkel jár majd.
Forrás: nol.hu