Kartellgyanú nem merült fel – szögezte le újságíróknak Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kétszereplős lakás-takarékpénztári piacon a minap indított ágazati vizsgálat kapcsán. Ugyanakkor a hivatal nem tartja kielégítőnek a két pénztár közötti versenyt, mert mindketten magas kamatmarzzsal dolgoznak, miközben alig hiteleznek. Ügyfeleiknek csak mintegy 15 százaléka vesz fel lakáskölcsönt a minimális négyéves megtakarítási időszak után, míg a környező országokban 45–60 százalékos ez az arány.
Elégedetlen a megtakarítások ösztönzésével is a versenyhatóság elnöke: „a szabályozók megengednék, hogy a pénztárak olyan ajánlatokat tegyenek, amelyekkel ösztönöznék az előtakarékosságot azok számára is, akiknek nem kell az olcsó hitel, ám ők mintha csak az állami támogatás vonzerejére építenének” – vont mérleget Nagy. A vizsgálat időszerűségét azzal indokolták a HVG-nek a versenyhivatalnál, hogy a kormány új lakásprogramjában valószínűleg nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezért mielőbb érdemes megtudni, nincs-e hiba a két cég munkájában vagy a szabályozásban.
Kétségkívül helyzetbe hozza majd a lakás-takarékpiacon fele-fele részben osztozó OTP Lakás-takarékpénztárat (OTP Ltp) és a Fundamenta-Lakáskasszát (Fundamenta) a szakmai egyeztetésen már átfutott, ősszel a parlament elé kerülő, és jövőre várhatóan hatályba is lépő törvénymódosítás. E szerint több ügyfelük nagyobb kölcsönt vehetne fel a minimális megtakarítási időszak (négy év) előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata szerint ugyanis a kasszák a náluk levő ügyfélbetétek (lásd táblázatunkat) 75 százalékát helyezhetik majd ki – a mostani 20 százalék helyett – az előtakarékosság megkezdésekor azonnal vagy kétéves megtakarítás után nyújtható áthidaló hitelként. Az elképzelések szerint a mostani nyolcról tíz évre hosszabbítanák a megtakarítási időszakot, ami viszont nyolc év után növelné az állami támogatási igényt.
Ez nem látszik aggályosnak, miután a Bajnai-kormány alatt eltörölték a lakáskasszák betéteinek szabad felhasználását (természetesen csak az újonnan kötött lakás-takarékpénztári szerződéseknél). E szerint a kuncsaftok nyolcéves takarékoskodás után is csak lakáscélra használhatják fel megtakarításukat és az annak 30 százalékára, évenként legfeljebb 72 ezer forintra rúgó állami apanázst is. A Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja az állami támogatás növelésének lehetőségét is – erősítették meg a HVG-nek. Egyes elképzelések szerint az értékállóság megőrzésére két éven belül legalább évi 100 ezer forintra emelnék az egyes számlákon jóváírható támogatás maximumát. „A hét éve változatlan támogatás az értékének legalább ötödét elvesztette” – illusztrálták a HVG-nek a tárcánál az emelés jogosságát.
Pontosan még nem tudni, hogyan, de változtatnának a kiskorú gyermek nevére kötött lakás-takarékpénztári szerződésekkel kapcsolatos tulajdonbejegyzés szabályain is. Az állami támogatás teljes kiaknázására sokan kötöttek szerződést a családban lévő gyerekek nevére, aminek következtében a kiskorúak is tulajdont szereztek a lakásokban, de ez megnehezíti a lakáscseréket. A kiskorú – gyámhatósági engedély nélkül – a szülei javára sem mondhat le a tulajdonáról, a gyámügy pedig sokszor ellenáll.
A lakás-takarékpénztári törvény módosítása révén százmilliárd forintos nagyságrendűre futhat fel a kasszák mostani 30 milliárd körüli lakáshitel-állománya. De kérdés, mi ösztönzi majd őket ennyire dinamikus hitelezésre, ha ma sem merítik ki az összes lehetőséget. Az OTP-csoporthoz tartozó lakás-takarékpénztár hitelmutatói különösen alacsonyak, az áthidaló hitelt pedig 2006-ban meg is szüntette a kassza. Ezt az OTP Ltp a kereslet csökkenésével indokolta, áthidaló hitelét például 2006-ban húsznál is kevesebben igényelték a több mint 22 ezer potenciális ügyfél közül.
Azt, hogy éppen milyen hitelt igényeltek az ügyfelek, befolyásolta az OTP Bank kínálata is, márpedig a lakástakarékkal kombinált, de saját maga által nyújtott – sokszor devizaalapú – alacsony kezdőrészletű lakáshiteleket népszerűsítette, azon ugyanis magasabb kamatbevételt ért el, miközben az árfolyamkockázatot az adósok viselték. Mindenesetre az a tény, hogy érdemleges hitelezés nélkül is magas nyereséget ért el az OTP Ltp, igazolja a versenyhatóság gyanakvását.
Nem ért egyet a lakás-takarékpénztárak magas jövedelmezőségét felemlegető kijelentésekkel Gergely Károly, a Fundamenta vezérigazgatója, aki szerint kisebb kamatréssel dolgoznak, mint a kereskedelmi bankok. „Azért lett három lakás-takarékpénztárból egy, mert önállóan nem működtek jövedelmezően” – érvelt a HVG-nek a Fundamenta kialakulásával példálózva. A lakáskassza külföldi tulajdonosai összesen 11-12 milliárd forinttal finanszírozták korábban a három lakáskassza veszteségét, s osztalékot csak az utóbbi három évben vettek ki az időközben nyereségessé vált Fundamentából, összesen 2 milliárd forintot.
A pénzintézeti csoporthoz nem tartozó, többek között a Generali, az UniCredit és a Volksbank tulajdonában lévő, de több bankkal is szövetségre lépett Fundamenta mindenesetre Gergely szerint a jövőben elsősorban az erősödő hitelezésnek köszönhetően lesz nyereséges: „Más bankokhoz viszonyítva egyedülálló, hogy tavaly a válság ellenére 15 százalékkal több hitelt helyeztünk ki, mint egy évvel korábban, idén pedig 20-25 százalékos lesz a bővülés.” Gergely a jövő évtől egyenesen hitelrobbanást vár, azt remélve, hogy a törvénymódosítások a mostani maximum 6-7 millió forintos szerződéses összeget (ami az ügyfelek állami támogatással növelt betétjének és a hozzá kapcsolható hitelnek az összege) 8-9 millióra emelik, ami elegendő egy átlagos értékű lakás beugrójához. Közben a kamat a megtakarítás első két évében igényelhető hiteleknél is jóval 10 százalék alatt marad, négyéves megtakarítás után pedig csak 3,9 százalék.
Forrás: hvg.hu