Irányadó mutatók

Az idén a jelzáloghitelek többsége már irányadó mutatóhoz kötött (annak ellenére, hogy az ezt előíró jogszabály hatályba léptetését negyedévvel elhalasztották). Azt, hogy ez az adósokat miként érintheti, jól jelzi: a TakarékPont hálózat által nyújtott kiváltó kölcsönnél a kamat kizárólag a pénzpiaci folyamatok következtében szárnyalt fel 10,63 százalékról 11,84 százalékra (a hathavi Bubor 6,13-ról 7,34 százalékra nőtt). Az OTP-nél a háromhavi Bubor alapján a kamat január 4-étől a korábbi 6,76 százalékról 7,23 százalékra emelkedik. Nem éri be azonban a legnagyobb magyar bank ekkora drágulással, közben mától a felárat is növelték fél százalékponttal. A végtörlesztéshez is használható tudatos és takarékos lakáshitel hiteldíja (THM) így a tavalyi 14,9 százalékról mára és holnapra 14,89 százalékra, szerdára viszont már 15,47 százalékra emelkedik. A Raiffeisennél a korábbi alig több mint 12 százalék helyett kerül a kölcsön majdnem 13,2 százalékba (ennyi a THM).

Read more

Fix törlesztőrészlet – akár 10 évre

Az elmúlt évek hektikus gazdasági környezete a korábbinál is jobban felértékelte a biztonság fogalmát: nem véletlen, hogy a jelzáloghiteleket igénylők számára az egyik legfontosabb szempont mára a törlesztő részletek kiszámíthatósága lett. Az UniCredit Bank a hazai piacon egyedülállóan hosszú távra is kínálja ezt: 10 évre is bebetonozható a jelzáloghitel törlesztőrészlete.

A piaci tapasztalatok világosan mutatják: a lakáshitel vagy a szabad felhasználású jelzáloghitel kiválasztásakor a törlesztőrészlet nagysága mellett ma már annak tervezhetőségét is fontos, ha nem a legfontosabb döntési szempontként veszik figyelembe az érdeklődők. Az UniCredit hitelei attól különlegesek, hogy a bank a mai piacon egyedül képes arra, hogy az ügyfeleiről ne csak 1 vagy 3, de akár 10 évre is levegye a fel-le kamatváltozások kockázatát.

Hogyan mérséklik a devizahitelesek terheit ?

Az elmúlt hetekben számos, jelentős lakossági ügyfélkört fenntartó hitelintézet tett különböző lépéseket a devizahitelesek terheinek könnyítésére. Íme bankról bankra a könnyítések.

Átmeneti jelleggel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamán törleszthetik esedékes havi részleteiket az MKB Bank svájci frank alapú hitelt fizető szerződésszerűen teljesítő ügyfelei, ezzel az MKB is csatlakozott azokhoz a pénzintézetekhez, amelyek valamilyen módon igyekeznek enyhíteni a devizahitelesek gondjain, megnövekedett terhein.Az MKB Bank szerdán azt közölte, hogy az akciós jellegű, legfeljebb ez év végéig tartó árfolyamengedmény mindaddig érvényes, míg a svájci frank legalább öt egymást követő munkanapon keresztül nem lesz olcsóbb 175 forintnál. Ez esetben ugyanis a bank visszatér a hitelszerződésben rögzített kereskedelmi deviza eladási árfolyam alkalmazásához. Sziráki László, az MKB Bank igazgatója a közlemény szerint azt közölte: „az akció kifejezetten a szerződésszerűen teljesítő ügyfeleknek szól, nem vonatkozik tehát az elő- és végtörlesztésre, valamint a késedelmes tételek elszámolására. Ugyanakkor továbbra is számos, az egyéni élethelyzethez és lehetőségekhez igazodó, az elmúlt másfél évben bevált átstrukturálási konstrukcióval állunk a fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfelek rendelkezésére”.

Lakáskasszák

Kartellgyanú nem merült fel – szögezte le újságíróknak Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kétszereplős lakás-takarékpénztári piacon a minap indított ágazati vizsgálat kapcsán. Ugyanakkor a hivatal nem tartja kielégítőnek a két pénztár közötti versenyt, mert mindketten magas kamatmarzzsal dolgoznak, miközben alig hiteleznek. Ügyfeleiknek csak mintegy 15 százaléka vesz fel lakáskölcsönt a minimális négyéves megtakarítási időszak után, míg a környező országokban 45–60 százalékos ez az arány.

Elégedetlen a megtakarítások ösztönzésével is a versenyhatóság elnöke: „a szabályozók megengednék, hogy a pénztárak olyan ajánlatokat tegyenek, amelyekkel ösztönöznék az előtakarékosságot azok számára is, akiknek nem kell az olcsó hitel, ám ők mintha csak az állami támogatás vonzerejére építenének” – vont mérleget Nagy. A vizsgálat időszerűségét azzal indokolták a HVG-nek a versenyhivatalnál, hogy a kormány új lakásprogramjában valószínűleg nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezért mielőbb érdemes megtudni, nincs-e hiba a két cég munkájában vagy a szabályozásban.