Több ponton módosul a lakás-takarékpénztári törvény, mivel a kormány támogatja az előtakarékosságot – jelentette be néhány hete Orbán Viktor miniszterelnök. Kinek lesz jó ez, hogyan érdemes élnünk a lehetőséggel, egyáltalán vonzóbbá válik-e ettől a lakásvásárláson gondolkodók számára? Az ingatlanmagazin.com körüljárta a témát.
Sojnoczki József hitelközvetítő szavaiból kiderült, hogy az ügyfelek keresik a lakás-takarékpénztárral kombinált lakáscélú hiteleket, hiszen ezeknél alakíthatók és tervezhetők a törlesztőrészletek. Az úgynevezett kombinált konstrukció úgy néz ki, hogy szerződésenként havi 20 ezer forint megtakarításig köthető egy lakáshitelhez – 48 hónaptól 95 hónapos futamidő között – akár több lakásszámla szerződés is családon belül. A lakáskasszák kombinálásával lehet alakítani a hitel törlesztőrészletét a futamidő alatt úgy, hogy vagy az elején fizet kevesebbet az ügyfél, és a lakáskassza betörlesztése után többet, vagy fordítva: az elején többet, és a lakáskassza betörlesztése után kevesebbet – magyarázta a hitelközvetítő.
Azonnali áthidaló kölcsönhöz már egy éves megtakarítás után hozzá lehet jutni a Fundamentánál, míg áthidaló kölcsönhöz 2 év, és minimum a vállalt megtakarítás negyedének befizetése után. A normál lakáskölcsön csak a megtakarítási idő letelte után vehető fel, ennek kamata 3,9 százalék (thm: 5,12-5,22 százalék). Mivel a lakás-előtakarékoskodás rendszere, filozófiája önmagában az előregondolkodásról, az előtakarékoskodásról szól, azok járnak a legjobban, akik kivárják a megtakarítási idő végét, és a legalacsonyabb, 3,9 százalékos kamattal vesznek fel hitelt.
Mint ahogy az előtakarékoskodás rendszere sem a sürgető lakásproblémák gyors megoldásáról szól, úgy a hitelkonstrukciós rész sem a minden áron való gyors eladósodást támogatja, hanem a saját megtakarítások és a hitelfelvétel egyensúlyának megteremtését. Gergely Károly szerint erre egyébként – mint azt a gyors és nagy volumenű devizahitelben megtörtént eladósodás alapján látjuk – nagy szüksége van a társadalomnak.
A lakástakarékoknak sokféle konstrukciójuk van. Példaként bemutatjuk az OTP Lakástakarék Hitel termékcsaládjának Pillér elnevezésű megoldását, valamint a Fundamenta-Lakáskassza ún. Hosszú futamidejű konstrukcióját. Ezek lényege, hogy a minimális megtakarítási arány 40 százalék, így a megtakarítási időt követően – az OTP Lakástakarék és a Fundamenta-Lakáskassza többi, hasonló megtakarítási idejű termékcsaládjához viszonyítottan – ezeknél a szerződéses módozatoknál a legnagyobb az elérhető szerződéses összeg.
A hitel kamata évi 4,5 százalékos az OTP Ltp-nél, míg 3,9 százalékos a Fundamenta-Lakáskassza esetében (OTP-nél + évi 1 százalék kezelési költség, THM: 6,01 százalék, illetve a Fundamenta esetében a THM 5,12-5,22 százalék). Az állami támogatás mértéke minden esetben 30 százalék, évente legfeljebb 72 ezer forint, a betéti kamat évi 1,5 százalék az OTP Ltp esetében, és 1 százalék a Fundamentánál (EBKM, állami támogatással: 6,03-10,05 százalék).
Az OTP Ltp. 96 hónapos és a Fundamenta 98 hónapos megtakarítási ideje esetében az alábbi lehetőségek vannak jelenleg a különböző szerződéses összegek függvényében.
Mindez azonban jövőre változni fog annyiban, hogy 10 évig takarékoskodhatunk lakáskasszával, s így elérhető a már említett 8 millió forintos összeg. Az állami támogatás mértéke változatlan marad. A lakás takarék pénztárak kalkulátoraival mindenki utána számolhat a különböző összegeknek.
Forrás:ingatlanmagazin.com