Lakáshitel mentés

Érdemes alaposan meggondolni, mielőtt valaki a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) értékesítése lakását – állította Gyuris Dániel az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke a pénzintézetnél a kormány otthonvédelmi akciótervével kapcsolatban tartott beszélgetésen. Úgy véli ugyanis, hogy a bankkal közösen jobb feltételeket érhet el az, aki lakása eladására kényszerül. A beszélgetésen összességében Gresa Istvánnál, az OTP hitelengedélyezési és kockázatkezelési divíziójának vezérigazgató-helyettesével együtt azt hangsúlyozták, hogy a legnagyobb magyar bank már a válság előtt is működtetett adósvédelmi programja nagyobb kedvezményeket tesz lehetővé a bajba került adósoknak az állami mentő csomagban foglaltakhoz képest. Mint elhangzott: ezek a megoldások jól kiegészítik egymást.

A bankszövetség nevében a kormánnyal tárgyalásokat folytató Gyuris a hitelintézetek által korábban vitatott pontokról (például eredetileg 190-es árfolyamon “fixálták” volna a frankhiteleket, ezzel szemben javadolt a nemzetgazdasági tárca 160-as értéket szorgalmazott, így alakult ki a 180 forintos mostani kompromisszum) már nem akart beszélni. Mint mondta, ezekkel együtt lehet élni. Ezt értette a kilakoltatási kvóta öt helyett két százalékban megszabására is.

Gresa elmondta, hogy miközben évente kétezer körüli volt a kilakoltatások száma, az OTP-nél 2010 előtt három év alatt összesen négy esetben került ilyen intézkedésre sor, tízezres nagyságrendű bedőlt hitel mellett. Húszmillió forint feletti bedőlt lakáshitele (első körben ezeknél engedi rendezni a kormány a helyzetet) mindössze 40 OTP-s ügyfélnek van. A banknál az átlagos hitelösszeg 6-7 millió forintra rúg. Az OTP-t így – hangzott el – egyáltalán nem érinti kedvezőtlenül az alacsonyabban megszabott kvóta. A banknál úgy gondolják ugyanis, hogy nem a mennyiség a fontos, hanem a moratórium feloldásának pszichológiai hatása. A ma Magyarországon tevékenykedő 150 bírósági végreható kapacitással sem bírna több ügyet.

Ezzel részben választ is adtak arra, miként vélekednek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett, az otthonvédelmet ért kritikáival kapcsolatban. Abban, hogy a védernyőt hány érintett is veheti majd igénybe, a két szakember is meglehetősen eltérő álláspontot képvislet. Gyuris szerint az adósoknak akár a fele is választhatja ezt a lehetőséget, míg Gresa inkább a banknál a jelzáloghiteleknél most meglévő 6,5 százalékos átstruktúrálási arányt (ez a különböző hitelkönnyítéséket, futamidő hosszabbítást, fizetési haladékot jelenti) tartaná irányadónak.

Egy tízmillió forintos lakáshitelnél a 180 forinton rögzített svájci frank árfolyam 98 ezer forintos törlesztőrészlete jelenleg 85 ezer forintra csökkenne. Mint lapunk érdeklődésére elmondták: amennyiben a következő három évben 210 forinton állna az alpesi deviza, akkor 2015. januárjában körülbelül 4,5-5 ezer forintos havi tehernövekedéssel kellene számolniuk a védőernyőt igénybe vett ügyfeleknek.

Forrás: napi.hu