Lakáshitel halasztás

Törlesztési nehézségek esetén
Ha túl nagy terhet jelent a törlesztő részletek fizetése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azt ajánlja, elsőként forduljunk bankunkhoz a lehetőségek iránt érdeklődve.

Devizahitelesek megsegítése
A kormány a pénzügyi válság kirobbanását követően több intézkedést tett a devizahitelesek érdekében. Így például, azonnal felvette a kapcsolatot a kereskedelmi bankokkal, amelynek eredményeként november elején a hitelesek megsegítéséről. Ennek köszönhetően a devizaalapú hitellel rendelkezők esetén kritikus helyzetben, meghatározott bankoknál, kérhetünk fizetési halasztást vagy a törlesztési idő meghosszabbítását.

Ez a megállapodás eredetileg 2008. december 31.-ig volt érvényben, de néhány pénzintézet egyedi döntésével ezt meghosszabbította. A kormány tárgyalásokat kezdett a bankokkal annak érdekében, hogy a kibontakozó gazdasági válság miatt ezek a lehetőségek továbbra is az ügyfelek rendelkezésére álljanak. A Bankszövetség – tekintettel a forint folyamatos árfolyamgyengülésére – 2009. február 16.-án önállóan is kezdeményezte megállapodás újbóli hatályba lépését, melyet jelenleg  11 magyar bank fogadott el.   (Raiffeisen Bank, OTP Bank, CIB Bank, FHB Bank, Takarékszövetkezeti Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, K&H Bank, Allianz Bank, Porsche Bank).

Devizahitelek – akkor tényleg nagy a baj ?

Akkor tényleg nagy a baj ?
Lényegében az összes fontosabb deviza jegyzése éves csúcsra emelkedett. Az euró 290, a dollár 240, a frank pedig 208 forint környékén is megfordult pénteken. Pénteken folytatta a csütörtökön megkezdett rohamos gyengülést a forint. A magyar fizetőeszköz zuhanórepülését egyértelműen azok a nyilatkozatok okozták, amelyben kormánypárti politikusok reális esélyként emlegették a magyar államcsődöt, és a görög helyzethez hasonlították a hazait.

Mit mond a szakember?
Az euró jegyzése két nap alatt több mint 15 forinttal emelkedett: miközben tegnap még 273 forint környékén is lehetett eurót vásárolni, a mai csúcsát eddig 289,6-nál érte el a közös európai pénz kurzusa. A forintgyengülés fél kettő környékén megállt, majd ezt követően kissé erősödni is tudott a hazai deviza. Mivel a korábbi tendencia megváltozását látszólag semmi nem indokolta, a piacon elterjedt a hír, hogy esetleg a jegybank lépett közbe a forint védelmében.

Versenyhátrányban a forinthitel

Bár már volt időszak, amikor a magyar jegybanki alapkamat csökkenése és a devizahitelezés adminisztratív szigorításai miatt a forinthitelek kezdtek versenyképessé válni a svájci frank- és az euróhitelekkel szemben, de 2010 augusztusának végén azért 200-250 bázispontos árelőnyük még mindig van a devizahiteleknek.

Rettentő széles a termékskála, illetve minden termék-összehasonlítás függ a hitel nagyságrendjétől, futamidejétől is, de azért annyi elnagyoltan kijelenthető, hogy amíg a legkedvezőbb devizahitelek már valamivel 6 százalék alatti thm-mel is elérhetők, addig a forinthitelek thm-je még a legjobb konstrukcióknál is 8 százalék körüli szintről indul.

Lakáscélú hitelek és a válság

Tavaly az év második felében a gazdasági válság továbbra is éreztette hatását a lakossági lakáshitelezésben: jelentős volt a visszaesés az engedélyezett és a folyósított lakáscélú hitelek számában és összegében is. Az elmúlt években megszokott, a hitelek számában és az állomány összegében tapasztalható növekedés után a 2008 végi adatokhoz képest stagnálás figyelhető meg.

Az elmúlt év II. félévéről a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek teljes köre (22 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 135 takarékszövetkezet, 2 hitelszövetkezet) szolgáltatott adatokat, amelyek szerint december 31-én a lakáshitelek állománya 3920 milliárd Ft volt – ez a 2009. évi GDP 15 százalékának felel meg –, ennek 63 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. Az állomány összege 2002 óta folyamatosan emelkedik; nyolc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy év alatt az állomány több mint kétszeresével bővült.

Hitelfelvétel előtt

A kormány egy tollvonással megszüntette a lakossági jelzálogalapú devizahitelezést. Az intézkedés mozgatórugói érthetőek, ugyanakkor a hitelfelvétel előtt állók rosszul jártak a kínálat szűkülésével. Augusztus 16-tól Magyarországon már nem kínálnak a bankok devizaalapú lakáshiteleket (praktikusan euró-, illetve svájci frank-alapú hiteleket). Értékesíthetnének ugyan ilyen hiteleket, ezt nem tiltja az augusztus 13-án kihirdetett gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, csakhogy a bankok nem jegyeztethetnek be a hitelből megvásárolt ingatlanokra jelzálogot, „üresen”, vagyis biztosíték nélkül pedig nem mernek hosszú évekig hitelezni.

A szabályozás háttere, mozgatórugói ismertek és érthetőek. Magyarország folyamatosan súlyos makrogazdasági kockázatot fut, mert rettentően eladósodott, ráadásul főleg idegen devizákban. Sajnos a korábbi áldatlan állapot kialakulásával utólag már hiábavaló foglalkozni, de fontos leszögezni, a magas magyar kamatok miatt és a viszonylag stabil árfolyam miatt a lakosságnak, a cégeknek, az államnak egyaránt megérte devizában eladósodni.

Lakáshitel, egy jobb ingatlanért ?

Vége a két év előtti meggondolatlan, gyakran felelőtlen hitelfelvételeknek, a lakosság pénzügyi tudatossága a kemény piaci leckék hatására jelentősen javult. A BellResearch kutatócég friss felmérése arra kereste a választ, hogy a pénzügyi világválság teremtette új helyzetben hogyan néz ki a lakosság ingatlanfinanszírozással kapcsolatos attitűdje és melyek a legfontosabb döntési szempontjai.

Ma már megfontoltabban fordulunk a pénzügyeinkhez, mint két éve, azonban a növekvő tudatosság ellenére néha mégsem úgy cselekszünk, ahogyan a józan ész diktálná. Hosszú időre eladósodunk, pedig nyomasztóan hat ránk a több évtizedes kötöttség, egy jobb lakásért akár több évnyi nyugalmunkat is odadobjuk.