Az MNB 2010. március jelentése szerint, a hazai lakáshitelek forintosított összege 4 ezer 100 milliárd forint. Mi lenne ezzel, ha átváltanánk? – Ha a mai napon CHF hitelünket forint alapúra konvertáljuk, két dologgal kell számolnunk. Az egyik, hogy realizáljuk az árfolyamveszteséget – ami a 170 forintnál felvett CHF hitelnél, mai áron számolva 25 százalékos –, valamint megfizetjük a közel 4 százalékos kamatkülönbséget is. Ezzel lezárjuk az adósságunkat, és biztonságban érezhetjük magunkat. De egy 20 éves futamidejű hitelnél érdemes arra is gondolni, hogy az árfolyamok visszatérhetnek régi „medrükbe” és akkor feleslegesen realizáltuk a veszteségünket.
Bejegyzések
Friss hírek a lakáshitelek témaköréből
Fenyegető adósságörvény
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. Az MNB és a PSZÁF jó tanácsokkal próbál segíteni.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint március végén a lakosság ingatlanhitel állománya megközelítette a 4.215,7 milliárd forintot. Legalább ennyire beszédes adat, hogy a BellResearch kutató- és tanácsadó cég MTI által idézett legfrissebb, 651 fő megkérdezésével végzett felmérése szerint a lakáshitelt igénylők egyharmada a pénzintézet minden feltételét elfogadná, hogy hozzájusson a kért összeghez. Az adatokból e mellett az is kiderül, hogy a potenciális ügyfelek a hitelező pénzintézet bármely szolgáltatására szerződést kötnének csak azért, hogy megkapják a hitelt.
A rossz adósok
A problémás adósokat a legális hitelnyújtók, vagyis a hazai kereskedelmi bankok is sanyargatják, igaz, legalább nem törvénytelen módszerekkel. Lépéseik etikussága azonban – magatartási kódex ide vagy oda – bizonyos költségek felszámításánál megkérdőjelezhető. Az utóbbi időben ugyanis számos díjtétel jelent meg a hitelintézetek gyakorlatában, amelyeknek az indokoltnál gyakoribb bevetésével éppen azok sorsa pecsételődik meg, akik már amúgy is törlesztési nehézségekkel küzdenek. Márpedig utóbbiak száma hónapról hónapra emelkedik, legyen szó személyi kölcsönről, hitelkártyáról, lakás-, áru- vagy autóvásárlási hitelről. A mostanában előszeretettel alkalmazott extra költségek közül a monitoring díj, a rendkívüli monitoring díj és a levelezési költség a leginkább jellemző, amelyek – bár egyenként nem minősülnek elviselhetetlen kiadásnak – összeadódva már kellemetlen pluszadóssággá halmozódhatnak.
Lakáskasszák
Kartellgyanú nem merült fel – szögezte le újságíróknak Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kétszereplős lakás-takarékpénztári piacon a minap indított ágazati vizsgálat kapcsán. Ugyanakkor a hivatal nem tartja kielégítőnek a két pénztár közötti versenyt, mert mindketten magas kamatmarzzsal dolgoznak, miközben alig hiteleznek. Ügyfeleiknek csak mintegy 15 százaléka vesz fel lakáskölcsönt a minimális négyéves megtakarítási időszak után, míg a környező országokban 45–60 százalékos ez az arány.
Elégedetlen a megtakarítások ösztönzésével is a versenyhatóság elnöke: „a szabályozók megengednék, hogy a pénztárak olyan ajánlatokat tegyenek, amelyekkel ösztönöznék az előtakarékosságot azok számára is, akiknek nem kell az olcsó hitel, ám ők mintha csak az állami támogatás vonzerejére építenének” – vont mérleget Nagy. A vizsgálat időszerűségét azzal indokolták a HVG-nek a versenyhivatalnál, hogy a kormány új lakásprogramjában valószínűleg nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezért mielőbb érdemes megtudni, nincs-e hiba a két cég munkájában vagy a szabályozásban.
Visszaút a szakadék széléről
– Árverezzék el a francba, vigye a bank ezt a rohadt házat! A harmincnyolc éves Molnár Szabolcs tavaly nyáron fakadt ki feleségének a Zala megyei Becsehelyen lévő családi házukban. A családot egyre csak duzzadó, többmilliós adósság nyomasztotta, és már fenyegető közelségbe került otthonuk elárverezése.
A férfi reménytelennek látta családja anyagi helyzetét, és a végrehajtástól tartva úgy döntött, elmenekül adósságai és a kilakoltatás megaláztatásai elől. Feleségével, valamint három gyermekével bőröndbe pakolták legszükségesebb holmijaikat, és a Magyar Vöröskereszt nagykanizsai Családok Átmeneti Otthonában kértek segítséget.
A nagykanizsai fényforrásgyárban raktárosként dolgozó férfi elkeseredett döntéséhez, egy tíz évvel ezelőtt felvett lakáshitel vezetett. Hosszú időn át albérletben lakott feleségével, mígnem elhatározták, vesznek egy házat. Úgy vélték, hosszú távon jobban járnak, és nem vállalnak túlságosan nagy kockázatot, ha a bérleti díjat inkább egy saját ház törlesztésére fordítják. A Nagykanizsához közeli Becsehelyen találtak is egy megfelelő épületet 6,5 millió forintért. Mivel csupán néhány százezer forint megtakarított pénzük volt, szinte teljes egészében kölcsönből fizették a vételárat. Felvettek 5,7 millió forint, svájci frank-alapú hitelt, amit majd félmilliós személyi kölcsönnel egészítettek ki. A családfő szerint tavalyig minden a számításaik szerint alakult, hiszen ő és felesége is dolgozott, és bár családi költségvetésük „ki volt centizve”, pontosan fizették a törlesztést és a rezsit.