Lakáshitel halasztás

Törlesztési nehézségek esetén
Ha túl nagy terhet jelent a törlesztő részletek fizetése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azt ajánlja, elsőként forduljunk bankunkhoz a lehetőségek iránt érdeklődve.

Devizahitelesek megsegítése
A kormány a pénzügyi válság kirobbanását követően több intézkedést tett a devizahitelesek érdekében. Így például, azonnal felvette a kapcsolatot a kereskedelmi bankokkal, amelynek eredményeként november elején a hitelesek megsegítéséről. Ennek köszönhetően a devizaalapú hitellel rendelkezők esetén kritikus helyzetben, meghatározott bankoknál, kérhetünk fizetési halasztást vagy a törlesztési idő meghosszabbítását.

Ez a megállapodás eredetileg 2008. december 31.-ig volt érvényben, de néhány pénzintézet egyedi döntésével ezt meghosszabbította. A kormány tárgyalásokat kezdett a bankokkal annak érdekében, hogy a kibontakozó gazdasági válság miatt ezek a lehetőségek továbbra is az ügyfelek rendelkezésére álljanak. A Bankszövetség – tekintettel a forint folyamatos árfolyamgyengülésére – 2009. február 16.-án önállóan is kezdeményezte megállapodás újbóli hatályba lépését, melyet jelenleg  11 magyar bank fogadott el.   (Raiffeisen Bank, OTP Bank, CIB Bank, FHB Bank, Takarékszövetkezeti Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, K&H Bank, Allianz Bank, Porsche Bank).

A megállapodásban a bankok – többek között – azt vállalják, hogy:

  • bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak a törlesztő részletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával,
  • a devizaalapú kölcsön forinthitellé átalakítása,
  • az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került adósok esetében pedig sor kerülhet a törlesztés átmeneti könnyítésére a hitelintézet egyedi döntése alapján.

A tavaly október óta folyamatosan gyengülő forint, a magas forint-alapkamat és a magas kockázati prémiumok miatt egyre több háztartás számára jelenthet problémát a hitelek törlesztése.

A törlesztési időszak meghosszabbítása.
A kölcsön futamideje az életkor függvényében meghosszabbítható; a hosszabbítás az Erste Banknál lakáshiteleknél maximum 35 évre, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az életkor és a termékkombináció függvényében maximum 25-30 évre hosszabbítható. Futamidő módosításakor a szerződést is módosítani kell; a szerződés közokiratba foglalásának és a változtatásnak a díját az ügyfélnek kell megfizetnie.

Lakáshitel: a halasztás miatt a tartozás is nő
Készfizető kezességet vállal az állam azok lakáscélú hitelénél, akik önhibájukon kívül vesztették el az állásukat. Ehhez áthidaló kölcsönt kell felvenni, két évre, és azt csak a törlesztésre lehet költeni. Az adósnak ebben a konstrukcióban legalább 10 ezer forintot kell fizetnie havonta.

A Bankszövetség szóvivője, Müller János azt mondja, két éve van az adósnak arra, hogy munkát találjon. Hangsúlyozta: a hitel visszafizetése alól ez a törvény senkit nem mentesít. Sőt, a halasztás miatt nő is a tartozás.

Nézzünk egy példát:
Az adós 110 ezres törlesztőrészletnél befizet 10 ezer forintot, a maradékot az új kölcsönszámláról vonja le a bank. A tartozás tehát 2,4 millió forinttal nő két év alatt. Ezt a pénzt a törvény szerint 10 év alatt kell visszafizetni, de semmiképp sem lehet tovább törleszteni, mint az eredeti lakáshitelt. Müller János hangsúlyozta, most még nem lehet megmondani, mennyi lesz az áthidaló kölcsön kamata. A törvényben ugyanis mindössze annyi van, legfeljebb az érvényes bankközi kamatláb háromszorosa lehet a kamat. Ez most 10 százalék. A bankok tehát ennyiben szabad kezet kapnak.

Az ügyfélnek kötelessége és érdeke, hogy a banknak bejelentse azt, hogy ő munkát talált. Ha ezt nem teszi meg, és tovább használja a kedvezményes feltételekkel biztosított állami kölcsönt, akkor megszegi a szerződést. Az ügyfél érdeke az is, hogy ha munkát talál, akkor álljon vissza az eredeti rend, mert így nem halmozódik fel az áthidaló kölcsön alapján a pótlólagos törlesztési kötelezettsége.

A törvény annyit ír, ha valaki csal, az állami kezesség másfélszeresét kell visszafizetnie. A bank ingyen átváltja a hitelét annak, aki megfelel a feltételeknek, tehát például október óta álláskereső és legfeljebb 20 millió forint hitelt vett fel. Az eredeti tervekkel ellentétben kap segítséget az, akinek a nevén van olyan lakás, amelyen haszonélvezeti jog van, vagy más – például a szülő – is tulajdonosa. Ha valaki két év alatt sem talál munkát, és nem tud fizetni, az állam kifizeti helyette a példában említett 2,4 millió forintot, és később adóként hajtja be. Ha az adós semmilyen megoldást nem talál – például új hitelfedezetet -, a bank végső esetben elárverezheti az ingatlant.

A fideszes Mádi László szerint a jogszabály túl kevés adósnak segít, szerinte más megoldást is kell találni, de nagyon fontos, hogy ha késünk a lakáshitel törlesztéssel, akkor kérjünk inkább a banktól átütemezést, futamidő módosítását, vagy átmeneti halasztást.

A K&H Banknál jelenleg a futamidő módosítás ingyenes. A Raiffeisen Bank a törlesztőrészlet jelentős (10 százalékot, vagy 5000 forintot meghaladó) emelkedésekor – mind a személyi, mind a jelzáloghiteleknél – további feltételek támasztása nélkül lehetővé teszi a futamidő meghosszabbítását. A jelzáloghiteleknél a futamidő legfeljebb tíz évvel növelhető, maximum negyven évig.

Elő- és végtörlesztés.
Ezekre mindenütt van lehetőség – a hirdetmények szerinti elő- és végtörlesztési díj mellett.

Devizanemváltás
Az Erste Banknál kizárólag a forinttól eltérő devizanemben (svájci frank vagy euró) meglévő kölcsön forint alapú kölcsönné alakítására van lehetőség. Devizanem váltáskor szerződésmódosítás szükséges, ez az Erste Banknál jelenleg díjmentes, csakúgy, mint a K&H Banknál.

Fizetési könnyítés vagy halasztás.
Ez a lehetőség az Erste Banknál kizárólag piaci lakás, illetve szabad felhasználású ügyletnél igényelhető. (Ha az adós munkahelye elvesztésére hivatkozik,, akkor ezt  felmondólevél vagy az álláskeresők nyilvántartásában történő regisztrációs igazolás benyújtásával kell igazolnia).

A három hónapos halasztás időszaka alatt nincs fizetési kötelezettség (tőke, kamat, díj); kombi termékeknél (lakástakarék-pénztárral, életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek) azonban a megtakarítási rész fizetése továbbra is megmarad, de a bank felé szünetel a kamat- és a kezelésiköltség-fizetés.

Államilag támogatott hiteleknél (kiegészítő kamattámogatott, FHB, fészekrakó hitelek) az Erste Banknál nincs lehetőség halasztásra. A maximum 12 hónapos fizetési könnyítés az Erste Banknál kizárólag piaci lakás és szabad felhasználású, annuitásos ügyletnél igényelhető. Ennek időtartama alatt csak kamat, kezelési költség és díjfizetési kötelezettség van, a tőkefizetés szünetel.

Az OTP Banknál (amely márciusig meghosszabbította a devizahitelesek terheinek csökkentését célzó kedvezményes megoldások igénybevételének határidejét) a halasztás akkor vehető igénybe, ha az ügyfél nem rendelkezik három havi törlesztőrészletnél magasabb hátralékkal, és a hitelszámlát még nem mondták fel. A halasztás maximális futamideje az OTP-nél hat hónap; a halasztási idő letelte után új havi törlesztőrészletet állapítanak meg. Az ügyfél számára ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy halasztás igénylésekor a hitel fedezetét képző ingatlan felértékelésére ugyanakkor nem kerül sor.

A Raiffeisen Bank is ajánl ideiglenes törlesztőrészlet-csökkentést: ez legfeljebb négy kamatperióduson keresztül igénybe vehető, a meg nem fizetett összeget természetesen tőkésítik, ezt az ügyfél a futamidő hátralévő részében fizeti meg.

Ha minden kötél szakad…
Mindenkinek jobb, ha a fizetésképtelenné váló hiteles inkább piaci megoldást keres – szögezi le Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerének ügyvezető igazgatója. A leggyakoribb megoldás az, hogy a hitelből vásárolt lakást még a banki végrehajtás megindítása előtt értékesítik, kisebbet vesznek, és a különbözetből rendezik – de legalábbis csökkentik – az adósságot. Bár ez az ügyfél számára jelentős többletköltségeket jelent – a lakásárak különbözete után szja-t kell fizetnie, és az új lakás után a földhivatali illetéket is le kell rónia –, de ebben az esetben a vevő tartja kézben a saját sorsát és nem a bank, emeli ki Bánfalvi László.

Ha ugyanis a bank megkezdi a behajtást, akkor több hónapos bizonytalanság következik, aminek a vége nemritkán az, hogy a kényszerárverésen a lakást a ténylegesnél jóval alacsonyabb áron értékesítik, ami az ügyfél számára azt jelentheti, hogy a hitel fennmaradó részét továbbra is törlesztenie kell – miközben ingatlanja már nincs is.

Előfordul az Otthon Centrum gyakorlatában az is, hogy egy pénzügyi befektető segíti ki a bajba jutott ügyfelet. Ezek a cégek általában eszközalapon finanszíroznak, ajánlatuk mindenekelőtt az ingatlan forgalomképességétől függ. Univerzális, mindenki számára ajánlható és mindenki által elfogadható megoldás persze nem létezik, de ajánlott időben tanácsadóhoz fordulni, hogy csökkentsük az esetleges hitelbedőlés kockázatait, illetve ha az már elkerülhetetlen, akkor a lehető legjobb megoldást találjuk meg – hangsúlyozza Bánfalvi László. Az Otthon Centrum is az ügyfél körülményeinek – átmeneti-e a pénzzavar, mit bír el az ingatlan stb. – alapos mérlegelése után teszi meg ajánlatát.

Az Országgyűlés elfogadta a lakáshiteleseket segítő törvényt, de egyelőre nem igazán látni, hogy az a gyakorlatban milyen segítséget jelent a törleszteni nem tudóknak. A legrosszabb esetben ugyanis a bank elárverezheti az ingatlant. A törvény részleteit többen is bírálják.

Készfizető kezességet vállal az állam azok lakáscélú hitelénél, akik önhibájukon kívül vesztették el az állásukat. Ehhez áthidaló kölcsönt kell felvenni, két évre, és azt csak a törlesztésre lehet költeni. Az adósnak ebben a konstrukcióban legalább 10 ezer forintot kell fizetnie havonta.

A Bankszövetség szóvivője, Müller János azt mondja, két éve van az adósnak arra, hogy munkát találjon. Hangsúlyozta: a hitel visszafizetése alól ez a törvény senkit nem mentesít. Sőt, a halasztás miatt nő is a tartozás.

Nézzünk egy példát: az adós 110 ezres törlesztőrészletnél befizet 10 ezer forintot, a maradékot az új kölcsönszámláról vonja le a bank. A tartozás tehát 2,4 millió forinttal nő két év alatt. Ezt a pénzt a törvény szerint 10 év alatt kell visszafizetni, de semmiképp sem lehet tovább törleszteni, mint az eredeti lakáshitelt. Müller János hangsúlyozta, most még nem lehet megmondani, mennyi lesz az áthidaló kölcsön kamata. A törvényben ugyanis mindössze annyi van, legfeljebb az érvényes bankközi kamatláb háromszorosa lehet a kamat. Ez most 10 százalék. A bankok tehát ennyiben szabad kezet kapnak.

Forrás: kormanyszovivo.hu, bankweb.hu, hircity.hu