törvények

Lakáshitel adókedvezmény

Szerző:

A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény 2007. január 1-jével megszűnt, azonban ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztése 2007. január 1-je előtt megkezdődött, a kedvezményt a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint lehet igénybe venni.

Főszabály szerint a kedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni. Tehát a kedvezményre jogosultak általános esetben utoljára a 2010. évi bevallásukban csökkenthetik ezen a címen az adójukat. Ez alól azonban kivételt képeznek a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 38. § (7) bekezdésének második mondatában meghatározott jogosultak, akik meghosszabbított időtartamban – így akár 2010. után is – csökkenthetik adójukat ezen a címen. A rendelkezés szerint: „Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van”.

Örökösödési törvény

Szerző:

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatályba lépett rendelkezései megszüntették az öröklési és ajándékozási illetéket az egyenes ági és vér szerinti rokonok, valamint az örökbefogadott gyermekek esetében.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka stb., felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Ingatlan végrehajtás szabályai

Szerző:

Sajnos egyre gyakoribb, hogy valamilyen lakáshitel vagy kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt végrehajtásra kerül sor. Ennek a fájdalmas eljárásnak törvényi hátterével ismerkedhetünk most meg.

Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárásokban érvényesített igényeket elsősorban az adós rendelkezésére álló pénzeszközök (munkabér, bankszámla stb.) igénybe vételével kell behajtani.

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

A Vht. alapelvi jelentőségű rendelkezései természetszerűleg érvényesülnek az ingatlan-végrehajtásra is.
Fontos, hogy nincs összegszerű törvényi korlátja annak, hogy egy ingatlanra mikor lehet végrehajtást vezetni, és alapvetően a végrehajtást kérőtől függ, hogy az ingatlan is végrehajtás alá kerül-e. Ez a rendelkezési jog azonban bírói kontroll alatt áll és ennek keretén belül a bíróság a végrehajtási kényszert arányosan és fokozatos alkalmazhatja. Eltérhet a végrehajtást kérő rendelkezésétől (Vht. 8.§ (1)-(2) bek.), ezért kimondhatja azt, hogy bizonyos körülmények között az ingatlanra nem folytatható végrehatás. E körülmények közé tartozik, és a fokozatosság és célszerűség jegyében született az a szabály is, hogy a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. Ha tehát az adósnak van ingatlana is, de pénzkövetelést kell vele szemben végrehajtani, amire az itt felsorolt pénzkészletek és bevételek fedezetet biztosítanak, ezeket kell első sorban igénybe venni.

Egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

Szerző:

A Hitelező bank az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamattámogatott hitel esetén a kölcsön szerződéses kamatát, a kölcsönhöz kapcsolódó díjakat, jutalékokat és költségeket egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani: (A hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája.)

1. A Hitelező az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamattámogatott hitelek esetén a kölcsön szerződéses kamatát egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani:

a) A jogi, szabályozói környezet megváltozása
– a Hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;
– a Hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
– kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Szerző:

A hitelintézeti törvény előírásai a kereskedelmi bankok alapítására, működésére.
A Pénzintézeti törvényt felváltó, a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (Hpt.) az Országgyűlés 1996 novemberében hagyta jóvá és 1997. január 1-jén lépett életbe.
A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, illetve a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat.
Pénzügyi szolgáltatás:

A következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

– betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – elfogadása,
– pénzkölcsön nyújtása,
– pénzügyi lízing,
– pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
– készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása,
– kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása
– valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységes –, váltóval illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,
– pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység)
– befektetési alap letétkezelés
– letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
– hitel referencia szolgáltatás,
– önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény

Szerző:

2005. évi CXXII. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról.

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény – az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített – ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.”

2. § (1) Az Inytv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.”