Megkezdődtek a kilakoltatások

Hosszú szünet után ismét megindultak a kilakoltatások Magyarországon. Bár egyelőre csak azok vannak veszélyben akiknek az önkormányzatok felé van tartozása, így csak velük szemben van lehetőség eljárás megindítására. A végrehajtók azonban eddig csak üres lakásokat találtak, írja a Magyar Nemzet.

Múlt pénteken járt le az adósok egy része számára a kilakoltatási moratórium, így szinte azonnal megindultak a kilakoltatások. A Magyar Nemzet Krejniker Miklóstól, a végrehajtási kamara elnökétől megtudta, hogy az utóbbi napokban néhány kilakoltatást már le is bonyolítottak.

Lakáshitel-törlesztésben segíthet az önkormányzat

Eddig öt család tudott élni a lakáshitel-törlesztés miatt pénzzavarba került hátralékosoknak felajánlott önkormányzati segítséggel a megyeszékhelyen. Bőven maradt az erre a célra elkülönített keretből.

A zalaegerszegi önkormányzat 2009 végén döntött úgy, hogy segít a gazdasági válság miatt bajba jutott adósokon. Közel ötvenmillió forintot különített el azoknak, akik 2008. szeptember 30. előtt vettek fel lakáscélú kölcsönt, majd a válság következtében pénzzavarba kerültek, nem tudták fizetni a részleteket, de a kölcsönszerződésüket még nem mondta fel a bank. A maximum kéthónapos elmaradással rendelkezőknek – meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételek esetén – maximum havi harmincezer forint kamatmentes kölcsönt ajánlott a város, 48 hónapon belüli visszafizetési kötelezettséggel. Eddig öt családnak tudtak segíteni a törlesztési támogatással.

Ingatlan végrehajtás szabályai

Sajnos egyre gyakoribb, hogy valamilyen lakáshitel vagy kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt végrehajtásra kerül sor. Ennek a fájdalmas eljárásnak törvényi hátterével ismerkedhetünk most meg.

Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárásokban érvényesített igényeket elsősorban az adós rendelkezésére álló pénzeszközök (munkabér, bankszámla stb.) igénybe vételével kell behajtani.

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

A Vht. alapelvi jelentőségű rendelkezései természetszerűleg érvényesülnek az ingatlan-végrehajtásra is.
Fontos, hogy nincs összegszerű törvényi korlátja annak, hogy egy ingatlanra mikor lehet végrehajtást vezetni, és alapvetően a végrehajtást kérőtől függ, hogy az ingatlan is végrehajtás alá kerül-e. Ez a rendelkezési jog azonban bírói kontroll alatt áll és ennek keretén belül a bíróság a végrehajtási kényszert arányosan és fokozatos alkalmazhatja. Eltérhet a végrehajtást kérő rendelkezésétől (Vht. 8.§ (1)-(2) bek.), ezért kimondhatja azt, hogy bizonyos körülmények között az ingatlanra nem folytatható végrehatás. E körülmények közé tartozik, és a fokozatosság és célszerűség jegyében született az a szabály is, hogy a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. Ha tehát az adósnak van ingatlana is, de pénzkövetelést kell vele szemben végrehajtani, amire az itt felsorolt pénzkészletek és bevételek fedezetet biztosítanak, ezeket kell első sorban igénybe venni.