A rossz adósok

A problémás adósokat a legális hitelnyújtók, vagyis a hazai kereskedelmi bankok is sanyargatják, igaz, legalább nem törvénytelen módszerekkel. Lépéseik etikussága azonban – magatartási kódex ide vagy oda – bizonyos költségek felszámításánál megkérdőjelezhető. Az utóbbi időben ugyanis számos díjtétel jelent meg a hitelintézetek gyakorlatában, amelyeknek az indokoltnál gyakoribb bevetésével éppen azok sorsa pecsételődik meg, akik már amúgy is törlesztési nehézségekkel küzdenek. Márpedig utóbbiak száma hónapról hónapra emelkedik, legyen szó személyi kölcsönről, hitelkártyáról, lakás-, áru- vagy autóvásárlási hitelről. A mostanában előszeretettel alkalmazott extra költségek közül a monitoring díj, a rendkívüli monitoring díj és a levelezési költség a leginkább jellemző, amelyek – bár egyenként nem minősülnek elviselhetetlen kiadásnak – összeadódva már kellemetlen pluszadóssággá halmozódhatnak.

Lakáskasszák

Kartellgyanú nem merült fel – szögezte le újságíróknak Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kétszereplős lakás-takarékpénztári piacon a minap indított ágazati vizsgálat kapcsán. Ugyanakkor a hivatal nem tartja kielégítőnek a két pénztár közötti versenyt, mert mindketten magas kamatmarzzsal dolgoznak, miközben alig hiteleznek. Ügyfeleiknek csak mintegy 15 százaléka vesz fel lakáskölcsönt a minimális négyéves megtakarítási időszak után, míg a környező országokban 45–60 százalékos ez az arány.

Elégedetlen a megtakarítások ösztönzésével is a versenyhatóság elnöke: „a szabályozók megengednék, hogy a pénztárak olyan ajánlatokat tegyenek, amelyekkel ösztönöznék az előtakarékosságot azok számára is, akiknek nem kell az olcsó hitel, ám ők mintha csak az állami támogatás vonzerejére építenének” – vont mérleget Nagy. A vizsgálat időszerűségét azzal indokolták a HVG-nek a versenyhivatalnál, hogy a kormány új lakásprogramjában valószínűleg nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezért mielőbb érdemes megtudni, nincs-e hiba a két cég munkájában vagy a szabályozásban.

Visszaút a szakadék széléről

Árverezzék el a francba, vigye a bank ezt a rohadt házat! A harmincnyolc éves Molnár Szabolcs tavaly nyáron fakadt ki feleségének a Zala megyei Becsehelyen lévő családi házukban. A családot egyre csak duzzadó, többmilliós adósság nyomasztotta, és már fenyegető közelségbe került otthonuk elárverezése.

A férfi reménytelennek látta családja anyagi helyzetét, és a végrehajtástól tartva úgy döntött, elmenekül adósságai és a kilakoltatás megaláztatásai elől. Feleségével, valamint három gyermekével bőröndbe pakolták legszükségesebb holmijaikat, és a Magyar Vöröskereszt nagykanizsai Családok Átmeneti Otthonában kértek segítséget.

A nagykanizsai fényforrásgyárban raktárosként dolgozó férfi elkeseredett döntéséhez, egy tíz évvel ezelőtt felvett lakáshitel vezetett. Hosszú időn át albérletben lakott feleségével, mígnem elhatározták, vesznek egy házat. Úgy vélték, hosszú távon jobban járnak, és nem vállalnak túlságosan nagy kockázatot, ha a bérleti díjat inkább egy saját ház törlesztésére fordítják. A Nagykanizsához közeli Becsehelyen találtak is egy megfelelő épületet 6,5 millió forintért. Mivel csupán néhány százezer forint megtakarított pénzük volt, szinte teljes egészében kölcsönből fizették a vételárat. Felvettek 5,7 millió forint, svájci frank-alapú hitelt, amit majd félmilliós személyi kölcsönnel egészítettek ki. A családfő szerint tavalyig minden a számításaik szerint alakult, hiszen ő és felesége is dolgozott, és bár családi költségvetésük „ki volt centizve”, pontosan fizették a törlesztést és a rezsit.

Az uniós források megvonásával zsarolják Magyarországot

Értesüléseink szerint a kormány és az IMF-EU delegáció tárgyalásaival párhuzamosan Matolcsy György a hét elején Brüsszelben tárgyalt a bankadóról és a jövő évi hiánycélról. Úgy tudjuk, a kabinetnek már kétfrontos háborút kell vívnia a nemzetközi szervezetekkel és az IMF az unión keresztül is próbál nyomást gyakorolni rá, elsősorban az uniós források elzárásának lehetőségével tartja sakkban Orbánékat.

Matolcsy György és Kármán András adóügyi államtitkár a hét elején az EU pénzügyminisztereinek menetrend szerinti találkozóján (ECOFIN) a bankadóról és a jövő évi hiánycélról külön tárgyalt az unió illetékeseivel – értesült a Hírszerző több forrásból.

A bedőlt lakáshitelek

A bedőlt lakáshitelek kapcsán elképzelhető, hogy az állam az ingatlan mellett leszámítolt áron veszi át a fizetési kötelezettséget a bankoktól – mondja Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, a főváros V. kerületének polgármestere a Figyelőnek adott interjúban. Rogán szerint a következő két évben sem változnak alapvetően a bankadó szabályai.

„Nagyon sok területen kell lépnünk. A médiatörvény is változtat a hírközlés szabályozási rendszerén, nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb a hírközlési törvényt is módosítani kell. Valószínűleg át kell tekintetni az energiaszabályozást is. Meghirdettük az energiaárakra vonatkozó stopot, ígéretet tettünk arra, hogy új megállapodást hozunk tető alá a piaci szereplőkkel, s ha szükséges, akkor ehhez a szabályozási környezetet is át kell alakítani. A közbeszerzések területén szintén átfogó módosításokra van szükség” – mondta Rogán Antal a Figyelőnek.

Diákhitel felvétele

Mélypontra ért a diákhitel kamata
Minden eddiginél alacsonyabb, 8,5 százalékos kamattal kezdi a tanévet a diákhitel – jelentette be Őri András, a Diákhitel Központ Zrt. szóvivője szerint.

A diákhitellel 2001 óta több mint 290 ezren éltek már. Az elmúlt tanévben az újonnan csatlakozott 19 ezer hiteligénylővel együtt összesen 68 783 felsőoktatásban tanuló számára mintegy 22 milliárd forintot fizetett ki a DK a tanévben. Az egy főre jutó átlagos összeg a diákhitel története során a legmagasabb értéket, 321 ezer forintot ért el. A diákhitelként kifizetett összegek 2001 óta mintegy 200 milliárd forintot jelentettek.

Őri szerint továbbra is a havi 40 ezer forintos hitelösszeg a legnépszerűbb, az igénylők 41 százaléka ezt választotta. A második helyen a 30, a harmadikon pedig az 50 ezer forintos összeg állt.