Hogyan mérséklik a devizahitelesek terheit ?

Az elmúlt hetekben számos, jelentős lakossági ügyfélkört fenntartó hitelintézet tett különböző lépéseket a devizahitelesek terheinek könnyítésére. Íme bankról bankra a könnyítések.

Átmeneti jelleggel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamán törleszthetik esedékes havi részleteiket az MKB Bank svájci frank alapú hitelt fizető szerződésszerűen teljesítő ügyfelei, ezzel az MKB is csatlakozott azokhoz a pénzintézetekhez, amelyek valamilyen módon igyekeznek enyhíteni a devizahitelesek gondjain, megnövekedett terhein.Az MKB Bank szerdán azt közölte, hogy az akciós jellegű, legfeljebb ez év végéig tartó árfolyamengedmény mindaddig érvényes, míg a svájci frank legalább öt egymást követő munkanapon keresztül nem lesz olcsóbb 175 forintnál. Ez esetben ugyanis a bank visszatér a hitelszerződésben rögzített kereskedelmi deviza eladási árfolyam alkalmazásához. Sziráki László, az MKB Bank igazgatója a közlemény szerint azt közölte: „az akció kifejezetten a szerződésszerűen teljesítő ügyfeleknek szól, nem vonatkozik tehát az elő- és végtörlesztésre, valamint a késedelmes tételek elszámolására. Ugyanakkor továbbra is számos, az egyéni élethelyzethez és lehetőségekhez igazodó, az elmúlt másfél évben bevált átstrukturálási konstrukcióval állunk a fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfelek rendelkezésére”.

Forint hitelek

Nem éri nagy traumaként az ügyfeleket, hogy júliustól, csak forint alapon lehet ingatlanfedezetes hitelt árusítani, hiszen az elmúlt hónapokban már egyértelműen a forint volt a sláger. Annyira kedvező lett a forinthitelek ára, hogy a kölcsönt igénylők nem járnak rosszul a devizahitelezési stoppal.

Nem járnak rosszul az ügyfelek azzal, hogy a kormány által bejelentett devizahitelezési stop miatt csak forintban juthatnak lakáshitelhez. Az elmúlt hónapokban a csökkenő forint kamatszintek miatt egyre nőtt a forintban eladósodók aránya. Élénkülésről még túlzás lenne beszélni, de az ingatlanpiac forgalmának visszaesése és az árak csökkenése már tavaly elérte mélypontját. Legalábbis ez derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Náluk ugyanis idén már emelkedett a forgalom – mondta az MR1-Kossuth Rádiónak Valkó Dávid vezető elemző. „Egyértelműen a 2009-es év volt a mélypont a lakáspiacon mind árcsökkenés, mind kereslet tekintetében. Az Otthon Centrumnál az első negyedévben 15 százalékkal nőtt a forgalom, ez egy kicsit lelassult a második negyedévben. Az első negyedéves fellendülés az illetékterhek csökkenésének volt köszönhető, sokan erre az évre tolták vásárlásaikat 2009-ről.”

Mire jó a hosszabb gyes?

Alig néhány hónapja léptek életbe a gyes megváltozott szabályai, ősszel újabb változások várhatóak. A Fidesz már korábban megígérte, hogy egyik első intézkedésük lesz a gyes időtartamának visszaállítása három évre. Szakemberek szerint ez az intézkedés sem javít majd a termékenységi mutatókon.

Hét elején terjesztette a parlament elé 42 javaslatból álló őszi törvényalkotási programját a kormány. Az elképzelések között van a gyes és a gyed újraszabályozása, a gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmának visszaállítása. Arról, hogy a gyes (pontosabban a gyed és gyes együttes) időtartamát két évről három évre fogják visszaállítani, már többször nyilatkoztak a Fidesz–KDNP politikusai. Legutóbb nyár elején Nagy Anna kormányszóvivő közölte: 2012-től állítanák vissza három évre a gyest, mert azok esetében, akiknek most születik, vagy ebben az évben született gyereke, éppen akkor jár le az a két év, amelyre a jelenlegi szabályok szerint jogosultak. Az új szabály visszamenőlegesen lenne érvényes.

A rossz adósok

A problémás adósokat a legális hitelnyújtók, vagyis a hazai kereskedelmi bankok is sanyargatják, igaz, legalább nem törvénytelen módszerekkel. Lépéseik etikussága azonban – magatartási kódex ide vagy oda – bizonyos költségek felszámításánál megkérdőjelezhető. Az utóbbi időben ugyanis számos díjtétel jelent meg a hitelintézetek gyakorlatában, amelyeknek az indokoltnál gyakoribb bevetésével éppen azok sorsa pecsételődik meg, akik már amúgy is törlesztési nehézségekkel küzdenek. Márpedig utóbbiak száma hónapról hónapra emelkedik, legyen szó személyi kölcsönről, hitelkártyáról, lakás-, áru- vagy autóvásárlási hitelről. A mostanában előszeretettel alkalmazott extra költségek közül a monitoring díj, a rendkívüli monitoring díj és a levelezési költség a leginkább jellemző, amelyek – bár egyenként nem minősülnek elviselhetetlen kiadásnak – összeadódva már kellemetlen pluszadóssággá halmozódhatnak.

Lakáskasszák

Kartellgyanú nem merült fel – szögezte le újságíróknak Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kétszereplős lakás-takarékpénztári piacon a minap indított ágazati vizsgálat kapcsán. Ugyanakkor a hivatal nem tartja kielégítőnek a két pénztár közötti versenyt, mert mindketten magas kamatmarzzsal dolgoznak, miközben alig hiteleznek. Ügyfeleiknek csak mintegy 15 százaléka vesz fel lakáskölcsönt a minimális négyéves megtakarítási időszak után, míg a környező országokban 45–60 százalékos ez az arány.

Elégedetlen a megtakarítások ösztönzésével is a versenyhatóság elnöke: „a szabályozók megengednék, hogy a pénztárak olyan ajánlatokat tegyenek, amelyekkel ösztönöznék az előtakarékosságot azok számára is, akiknek nem kell az olcsó hitel, ám ők mintha csak az állami támogatás vonzerejére építenének” – vont mérleget Nagy. A vizsgálat időszerűségét azzal indokolták a HVG-nek a versenyhivatalnál, hogy a kormány új lakásprogramjában valószínűleg nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezért mielőbb érdemes megtudni, nincs-e hiba a két cég munkájában vagy a szabályozásban.