lakás

A lakás és helyiség bérletére vonatkozó törvény változásai

Szerző:

I. Jogszabályi háttér

A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (így az iroda-, kereskedelmi vagy raktárhelyiségek) bérletére vonatkozó szabályokat az ún. Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) tartalmazza.

A Lakástörvényt legutóbb a 2005. november 14-én módosította a parlament (2005. évi CXXXII. törvény). A módosítások túlnyomó része 2006. március 31-én lépett hatályba.

Jelen összefoglaló csak a magántulajdonban lévő helyiségekre vonatkozó szabályok változásaira tér ki, és nem foglalkozik az állami és önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre illetve lakásokra vonatkozó rendelkezések változásaival.

A kereskedelmi árfolyam

Szerző:

Egy svájci frank alapú hitelnél forintban fizetjük a hitel törlesztőrészletét, de a bank átváltja devizára. Az devizaeladási ár és vételi ár között jelentős különbözet is lehet. A legtöbb banknál, deviza eladási árfolyamon vesszük törlesztéskor a svájci frankot. Sokkal kedvezőbb, ha mindezt a kereskedelmi árfolyamon váltja át a bank, ami nagy tételben „kereskedők” számára elérhető, de … Olvass tovább

Ingatlanszerzési illeték

Szerző:

Ingatlanszerzéssel kapcsolatos illetékváltozások 2010-től.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása során ebben az évben jelentősen csökkentek az illetékterhek. Az ingatlanszerzéssel kapcsolatos – 2010. január 1-jétől hatályos – legfontosabb illetékszabályokról

A lakásszerzéssel kapcsolatos leglényegesebb változás 2010. január 1. napjától, hogy az illeték mértéke 4 millió forint felett 6 százalékról 4 százalékra csökkent, 4 millió forintig azonban a 2 százalékos kulcs nem változott. A változtatás az illeték mértékét érinti, de nem módosultak a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésével, illetve az illetékmentes, illetékkedvezménnyel járó lakásszerzések szabályai.

Kevesebb lakáshitelt veszünk fel

Szerző:

Az év első öt hónapjában mindössze 93,2 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel a háztartások itthon. Nőtt viszont azoknak az adósoknak a száma, akik késve, vagy egyáltalán nem fizetik a részleteket – már 852 ezren vannak BAR listán.

Egyre kevésbé elnézőek a bankok az adósokkal – míg korábban 100-200 ezer forintnyi tartozás után kerültek a kölcsönt felvevők BAR listára, addig most az összeg töredéke miatt is a feketelistán szerepelhet a megszorult család neve. Miközben 36 százalékkal kevesebb az új hitel, mint tavaly ilyenkor. Szakemberek szerint hosszú távon is folytatódik ez a tendencia, az a kisebb pénzintézeteket teljesen be is döntheti, a nagyokat pedig megingatja. Hogyha a tartozás a késedelembe eséskor az aktuális minimálbér összegét meghaladja, akkor a hitelintézet felhelyezheti őt a BAR listára – tájékoztatta az ATV Híradóját Binder István, a PSZÁF szóvivője.

Nehéz lakáshitelhez jutni

Szerző:

Csökkent a bankok hitelezési hajlandósága tavaly a második fél évben az első fél évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank felméréséből. A háztartásoknál a hitelezési feltételek korábbi folyamatos enyhítése után, főként 2008 negyedik negyedévében a magyar bankok határozottan szigorítottak, a vállalatoknál pedig folytatták a hitelkondíciók korábban megkezdett szigorítását. Az okok közé az MNB az ügyfelek hitelképességének romlását, a kedvezőtlen gazdasági kilátásokat, valamint a források nehezebb elérhetőségét sorolta.