A félszocpol

A köznyelv lakásbővítési kedvezményként, illetve félszocpolként ismeri azt az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, amely főként a szocpol igénylési és folyósítási szabályai szerint nyújtható.

A félszocpolra jogosultak köre megegyezik a szocpolra jogosultakéval, azzal a különbséggel, hogy a félszocpol eltartott családtagok után nem jár.

Mire használható fel a félszocpol?

A félszocpolt lakásbővítéshez, és – szűk személyi körben, szigorú feltételek mellett – használt lakás vásárlásához lehet felhasználni.

Örökösödési törvény

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatályba lépett rendelkezései megszüntették az öröklési és ajándékozási illetéket az egyenes ági és vér szerinti rokonok, valamint az örökbefogadott gyermekek esetében.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka stb., felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Ingatlan végrehajtás szabályai

Sajnos egyre gyakoribb, hogy valamilyen lakáshitel vagy kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt végrehajtásra kerül sor. Ennek a fájdalmas eljárásnak törvényi hátterével ismerkedhetünk most meg.

Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárásokban érvényesített igényeket elsősorban az adós rendelkezésére álló pénzeszközök (munkabér, bankszámla stb.) igénybe vételével kell behajtani.

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

A Vht. alapelvi jelentőségű rendelkezései természetszerűleg érvényesülnek az ingatlan-végrehajtásra is.
Fontos, hogy nincs összegszerű törvényi korlátja annak, hogy egy ingatlanra mikor lehet végrehajtást vezetni, és alapvetően a végrehajtást kérőtől függ, hogy az ingatlan is végrehajtás alá kerül-e. Ez a rendelkezési jog azonban bírói kontroll alatt áll és ennek keretén belül a bíróság a végrehajtási kényszert arányosan és fokozatos alkalmazhatja. Eltérhet a végrehajtást kérő rendelkezésétől (Vht. 8.§ (1)-(2) bek.), ezért kimondhatja azt, hogy bizonyos körülmények között az ingatlanra nem folytatható végrehatás. E körülmények közé tartozik, és a fokozatosság és célszerűség jegyében született az a szabály is, hogy a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. Ha tehát az adósnak van ingatlana is, de pénzkövetelést kell vele szemben végrehajtani, amire az itt felsorolt pénzkészletek és bevételek fedezetet biztosítanak, ezeket kell első sorban igénybe venni.

Az új lakás

1. A szalagparkettát rágógumival és magyaros vajkrémmel rögzítették a munkások, de ez csak akkor derül ki, amikor ereszteni kezd a padlófűtés. 2. Az ablakok kifelé nyílnak, de szerencsére a kilincs is kívül van. 3. A kiválasztott csempe hiánytalanul megvan, de az előszoba falán. 4. A vakolat olyan ferde, hogy tetőtér beépítésnek tűnik a földszinti lakás … Olvass tovább