Lakáshitel visszafizetés

A hitelt vissza kell fizetni, de megszűnik a kiszolgáltatottság
Rogán Antal fideszes képviselő szerint megszűnik a hitelesek kiszolgáltatottsága, ha az Országgyűlés elfogadja a devizahiteleseket megsegítő törvénycsomagot.

A törvényjavaslat egyik kidolgozója hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott: alapelv, hogy a hitelt vissza kell fizetni, és a magyar jelzálog hitelezés rendszerére szükség van, ezért olyan szabályokat kell meghonosítani, amelyek hosszú távon tartható és kiszámítható jelzálog hitelezést garantálnak. A törvénycsomaggal ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy megszűnik a hitelesek kiszolgáltatottsága.

A képviselő kifejtette: az eredeti, nyolcpontos törvénycsomagról egyeztetéseket kezdeményeztek a bankszektorral és a hitelesek képviseletével is, és végül hét pontot emeltek be a javaslatba. Eszerint megtiltanák az egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, bizonyos esetekben az extra díjak felszámítását, köteleznék a bankokat a középárfolyam alkalmazására, illetve ingyenesen elérhetővé tennék az előtörlesztést és a futamidő hosszabbítását. A tiszta lappal indulás jogára vonatkozó szabály egyelőre nem került a csomagba tartalékképzési kockázatok miatt – mondta.

Lakáshitel válás esetén

Válás esetén a legfontosabb dolog a közös vagyon megosztása, ezen belül is a legfontosabb a közös lakás használatával illetve tulajdonjogával kapcsolatos kérdések rendezése. A házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyona. Válás esetén a problémák forrása a közös tulajdonban lévő lakóingatlant terhelő lakáshitel tartozás rendezése.

Hogyan is indulhatunk el:
A legegyszerűbb és legproblémamentesebb, (illetékek, szerződésmódosítások, perköltség, stb…) ha a házastársak eladják a lakást, majd a befolyt összegből fizetik ki a bank felé fennálló lakáshitel tartozást. Természetesen ebben az esetben is felszámításra kerül a bank részéről a végtörlesztést érintő szerződés módosítási díj.(1-5% – 4%) Banktól és hitelfajtától függően.

Akkor először is a bank felé kell írásban benyújtani a házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló beadványokat és dokumentumokat, ha ilyen nincsen a lakásra vonatkozólag, akkor most kell ügyvéd előtt megíratni. Természetesen ez csak akkor működik, ha sikerül peren kívül megegyezni a házassági vagyonközösség megszűnéséről, akkor a vagyon felosztásáról ügyvéd vagy közjegyző által hitelesített dokumentumot kell a bank részére eljuttatni. Minden banknál van egy hitelgondozási osztály erre a célra, amivel fel kell venni a kapcsolatot és ők megmondják hogyan lehet náluk szerződést módosítani. A szerződésmódosítást úgy kell kérni, hogy adós, adóstárs változás-kivonás, új adóstárs bevonás történik, tehát akinek a nevére kerül a lakás az lesz az egyedüli adós a hitelügyletben, a másik fél elköltözik a saját gyerekeivel és őt ki kell fizetni.

Lakáshitel előtörlesztés – nem segít, ha baj van

Kósa Lajos és Rogán Antal lakáshitelesek megmentését célzó javaslatcsomagja már csak nagy nehézségekkel nevezhető mentőcsomagnak. Az önkormányzati választások után benyújtott törvénymódosítás néhol nyomokban tartalmazza a nagy hévvel bejelentett eredeti ötleteket, a bankok sok javaslatot lesöpörtek vagy teljesen átírtak. A törvénymódosításban több olyan elemet találtunk, amelyek az eddigi szabályokat ismétlik meg, egy-két javaslat viszont valóban enyhítheti egy szűk réteg terheit, igaz, csak kismértékben.

A „mentőcsomag” egyik pontjaként ingyenes előtörlesztést is ígértek a bajban lévő hiteleseknek, mire azonban megfogalmazódott a törvénymódosítás, az ingyenes előtörlesztés lehetősége jelentősen leszűkült. Az előtörlesztés feltétel nélküli ingyenessége egyébként nem segített volna egy bajban lévő adóson, hiszen aki nem tudja fizetni a törlesztőrészleteit, a legtöbb esetben egy összegben se képes visszaadni a hitelét. Általában egy ilyen adósnak arra sincs lehetősége, hogy egy másik banknál felvett kedvezőbb hitellel kiváltsa adósságát, ugyanis a törlesztési késedelmei miatt vagy egyáltalán nem, vagy csak sokkal rosszabb feltételekkel kaphat hitelt.

Nem támogatták a lakáshitel előtörlesztési díjának eltörlését

A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának keddi ülésén – hosszas vita után – a képviselők egyharmada sem támogatta Lenhardt Balázs (Jobbik) azon javaslatát, hogy a lakáshitelek előtörlesztésénél a bankok egyáltalán ne számolhassanak fel díjat. A Kósa Lajos, Rogán Antal és más kormánypárti képviselők által jegyzett törvényjavaslat – összegtől függően – a jelenlegi 2,5 illetve százalékról … Olvass tovább

Lakáshitel végtörlesztés

Ma már talán nincs olyan bank, ahol ne lenne lehetőség a hitel idő előtti rendezésére. Erre természetesen fel is hívják a figyelmet, arra azonban kevésbé, hogy mindez egyáltalán nincs ingyen.

A banknak ugyanis nem az az érdeke, hogy minél előbb visszafizesd a kölcsönt, hanem hogy minél tovább fizesd a törlesztőrészleteket. Az ingatlanmagazin.com most utánajárt, hogy egyes bankoknál a lakáskölcsönök esetében milyen kezelési költségek is terhelik az adósokat, ha előtörleszteni, illetve vég törleszteni szeretnének.

A téma apropóját az adta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal korábban eljárást indított az OTP ellen, mert a bank a lakáskölcsönök végtörlesztési díját 2005 nyarán a szerződéskötéskor hatályos 0%-ról 3,6%-ra emelte – a témához hozzátartozik, hogy a bank tavaly decemberben kötelezettséget vállalt, hogy az ügyfeleket kártalanítja.

Hitel rontás

Hiteles ember – az én szófejtésem szerint – az, akinek adnak hitelt, ha kér. A szó jelentése erről az alapról indulva gazdagodott. Érvényességet és értéket jelez. Mégis, aki a szó eredeti értelmében hiteles, vagyis hitelt vett fel, ma gyakran a páriák, a hiteltelenek közé sodródik. Ha ember, ha állam.

A devizahiteles a felelőtlen helyezkedő, ügyeskedő szinonimája lett, a bankokról szólván pedig Kósa Lajos, a mostanság épp velük tárgyaló vezető fi deszes politikus nyilatkozta, hogy a világ pénzügyi rendszere hazugságra épül. Azért szólta le a pénzvilágot, mert a bankok tiltakoznak a lakáshiteladósok megmentése érdekében a kormány által rájuk rótt terhek miatt (is).

Amikor a 90-es évek elején felemelték 3-ról 25 százalékra a kamatokat, bezzeg nem volt bajuk az állami beavatkozással, szegezi szembe velük Kósa. Ha én bank lennék, nem adnék hitelt e nyilatkozónak. Amire hivatkozik, azt ugyanis úgy hívták, hogy az OTP lakáshitel kedvezményeinek megszüntetése. A most tiltakozó bankok még itt sem voltak az országban akkor, amikor ez történt. Vagy ha igen, ez az ügy nem érintette, most viszont erre fel hazugozzák le őket.