Csak így lehet kiszállni egy hitellel terhelt ingatlanból?

Csak így lehet kiszállni egy hitellel terhelt ingatlanból?
Több ezer, a frankhitelt a jelenlegi szinten is pontosan fizető ügyfél ragadt az ingatlanában, pedig költözne, ha tehetné.

A mindenki által látható problémát, amely a teljes gazdaságra kiterjed a rosszul, vagy fizetni egyáltalán nem tudó Frankhitelesek okozzák. Ezt orvosolni kell és az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják, hogy a kormány mindent megtesz, hogy enyhítse a bajt. Indokolt lépés volt a CHF jelzáloghitel tiltása abból a megfontolásból, hogy csökkentse a Frank, mint menekülő deviza kilengés okozta kitettségét a lakosságnak. A tűzoltásnak azonban van olyan hozadéka, amivel eddig senki nem foglalkozott, mégpedig az, hogy azok a csendes, pontosan fizető Frankhitelesek, akik szívesen költöznének, „bent ragadtak” az ingatlanjukban. Az ok egyszerű: csak nagyon körülményes jogi procedúrával, némi szerencsével és számtalan bizalmi tényező beiktatásával lehet új ingatlanra átvinni a hitelfedezetet, vagyis szinte sehogy.

Lakáshitel – már tilos a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítás

Az Országgyűlés elfogadta a magánszemélyek által felvett lakáscélú hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekre vonatkozó módosításokat. Esetükben tehát várhatóan már idén tilos lesz a bankok egyoldalú szerződésmódosítása.

Az indítvány első pontjait a fideszes Rogán Antal, az egyik beterjesztője ismertette: „Bevezetjük az egyoldalú szerződésmódosítás teljes tilalmát a lakáshitelekre vonatkozóan. Bevezetjük a díjak és költségek emelésének tilalmát a lakáshitelekre vonatkozóan. Ugyancsak bevezetjük, hogy a kamatemelés szigorú szabályokhoz van kötve és korlátozva lesz a lakáshitelek esetében. Bevezetjük a lakáshiteleknél a középárfolyam kötelező alkalmazását, ez azt jelenti, hogy a bank mostantól kezdve legfeljebb a kamatot érheti el kvázi a saját nyereségeként a hitelért cserébe, a pénz átváltásán külön már nem kereshet.”

Lakáshitelesek megsegítése

Teljes egyetértés van az alapelvekben a Fidesz, a Bankszövetség és a hitelfelvevők érdekképviselői között – közölte Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a lakáshitelesek megsegítésével kapcsolatban. A Bankszövetség elnöke szerint másfél-két héten belül megszülethet az egyezség.

Aki hitelt vett fel, annak a hitelét vissza kell fizetnie – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a lakáshitelesek megsegítésével kapcsolatban, miután ő és Rogán Antal találkoztak a Bankszövetség képviselőivel. Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke szerint másfél-két héten belül megszülethet a nyolc pontról a megnyugtató kompromisszum. A mai találkozón a fideszes politikusok több ponton is konszenzusra jutottak a bankok álláspontját képviselő szervezettel.

A rossz adósok

A problémás adósokat a legális hitelnyújtók, vagyis a hazai kereskedelmi bankok is sanyargatják, igaz, legalább nem törvénytelen módszerekkel. Lépéseik etikussága azonban – magatartási kódex ide vagy oda – bizonyos költségek felszámításánál megkérdőjelezhető. Az utóbbi időben ugyanis számos díjtétel jelent meg a hitelintézetek gyakorlatában, amelyeknek az indokoltnál gyakoribb bevetésével éppen azok sorsa pecsételődik meg, akik már amúgy is törlesztési nehézségekkel küzdenek. Márpedig utóbbiak száma hónapról hónapra emelkedik, legyen szó személyi kölcsönről, hitelkártyáról, lakás-, áru- vagy autóvásárlási hitelről. A mostanában előszeretettel alkalmazott extra költségek közül a monitoring díj, a rendkívüli monitoring díj és a levelezési költség a leginkább jellemző, amelyek – bár egyenként nem minősülnek elviselhetetlen kiadásnak – összeadódva már kellemetlen pluszadóssággá halmozódhatnak.

Nehéz lakáshitelhez jutni

Csökkent a bankok hitelezési hajlandósága tavaly a második fél évben az első fél évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank felméréséből. A háztartásoknál a hitelezési feltételek korábbi folyamatos enyhítése után, főként 2008 negyedik negyedévében a magyar bankok határozottan szigorítottak, a vállalatoknál pedig folytatták a hitelkondíciók korábban megkezdett szigorítását. Az okok közé az MNB az ügyfelek hitelképességének romlását, a kedvezőtlen gazdasági kilátásokat, valamint a források nehezebb elérhetőségét sorolta.