Esnek a lakáshitel kamatok

Augusztus közepétől nem lehet felvenni Magyarországon deviza alapú jelzáloghitelt, a bankok azonban a gyakorlatban már deviza alapú fogyasztási hitelt sem nagyon nyújtanak. Pedig most érné meg svájci frankban eladósodni. A júliusi statisztikák tanúsága szerint kiveszőben a devizahitelezés annak ellenére, hogy valószínűleg most érné meg igazán frankban eladósodni: rekord gyenge a forint a frankkal szemben, és a frankhitelek kamata is alacsony.

A bankok nem csak devizahiteleik kamatait csökkentik: a forint alapú lakáshitelek átlagos hitelköltsége hosszú idő óta először csökkent 10, a fogyasztási hiteleké 20 százalék alá. Mindez nem a forrásköltségek csökkenését jelzi: a bankok így próbálják enyhíteni ügyfeleik terheit. Ez egyre inkább az ő érdekük is…

A rossz adósok

A problémás adósokat a legális hitelnyújtók, vagyis a hazai kereskedelmi bankok is sanyargatják, igaz, legalább nem törvénytelen módszerekkel. Lépéseik etikussága azonban – magatartási kódex ide vagy oda – bizonyos költségek felszámításánál megkérdőjelezhető. Az utóbbi időben ugyanis számos díjtétel jelent meg a hitelintézetek gyakorlatában, amelyeknek az indokoltnál gyakoribb bevetésével éppen azok sorsa pecsételődik meg, akik már amúgy is törlesztési nehézségekkel küzdenek. Márpedig utóbbiak száma hónapról hónapra emelkedik, legyen szó személyi kölcsönről, hitelkártyáról, lakás-, áru- vagy autóvásárlási hitelről. A mostanában előszeretettel alkalmazott extra költségek közül a monitoring díj, a rendkívüli monitoring díj és a levelezési költség a leginkább jellemző, amelyek – bár egyenként nem minősülnek elviselhetetlen kiadásnak – összeadódva már kellemetlen pluszadóssággá halmozódhatnak.