Hitelfelvétel előtt

A kormány egy tollvonással megszüntette a lakossági jelzálogalapú devizahitelezést. Az intézkedés mozgatórugói érthetőek, ugyanakkor a hitelfelvétel előtt állók rosszul jártak a kínálat szűkülésével. Augusztus 16-tól Magyarországon már nem kínálnak a bankok devizaalapú lakáshiteleket (praktikusan euró-, illetve svájci frank-alapú hiteleket). Értékesíthetnének ugyan ilyen hiteleket, ezt nem tiltja az augusztus 13-án kihirdetett gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, csakhogy a bankok nem jegyeztethetnek be a hitelből megvásárolt ingatlanokra jelzálogot, „üresen”, vagyis biztosíték nélkül pedig nem mernek hosszú évekig hitelezni.

A szabályozás háttere, mozgatórugói ismertek és érthetőek. Magyarország folyamatosan súlyos makrogazdasági kockázatot fut, mert rettentően eladósodott, ráadásul főleg idegen devizákban. Sajnos a korábbi áldatlan állapot kialakulásával utólag már hiábavaló foglalkozni, de fontos leszögezni, a magas magyar kamatok miatt és a viszonylag stabil árfolyam miatt a lakosságnak, a cégeknek, az államnak egyaránt megérte devizában eladósodni.

Lakáshitel, egy jobb ingatlanért ?

Vége a két év előtti meggondolatlan, gyakran felelőtlen hitelfelvételeknek, a lakosság pénzügyi tudatossága a kemény piaci leckék hatására jelentősen javult. A BellResearch kutatócég friss felmérése arra kereste a választ, hogy a pénzügyi világválság teremtette új helyzetben hogyan néz ki a lakosság ingatlanfinanszírozással kapcsolatos attitűdje és melyek a legfontosabb döntési szempontjai.

Ma már megfontoltabban fordulunk a pénzügyeinkhez, mint két éve, azonban a növekvő tudatosság ellenére néha mégsem úgy cselekszünk, ahogyan a józan ész diktálná. Hosszú időre eladósodunk, pedig nyomasztóan hat ránk a több évtizedes kötöttség, egy jobb lakásért akár több évnyi nyugalmunkat is odadobjuk.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény

2005. évi CXXII. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról.

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény – az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített – ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.”

2. § (1) Az Inytv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.”

Kiskorú a tulajdonos

Amit érdemes elkerülni, hogy kiskorú tulajdonosa legyen az ingatlannak. Nyilván Ön is hallott már arról, hogy mennyire elhúzódhat egy ingatlan eladás, vagy akár egy hitelfelvétel, ha kiskorú tulajdonosa van az ingatlannak. Ennek az az oka, hogy ilyenkor mindig a gyámhatóság engedélyét kell kérni. Sokszor emiatt meg is hiúsulhat egy hitelfelvétel, mert csak ritkán járul hozzá … Olvass tovább

A lakás és helyiség bérletére vonatkozó törvény változásai

I. Jogszabályi háttér

A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (így az iroda-, kereskedelmi vagy raktárhelyiségek) bérletére vonatkozó szabályokat az ún. Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) tartalmazza.

A Lakástörvényt legutóbb a 2005. november 14-én módosította a parlament (2005. évi CXXXII. törvény). A módosítások túlnyomó része 2006. március 31-én lépett hatályba.

Jelen összefoglaló csak a magántulajdonban lévő helyiségekre vonatkozó szabályok változásaira tér ki, és nem foglalkozik az állami és önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre illetve lakásokra vonatkozó rendelkezések változásaival.

Tulajdonlap

Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapról hiteles másolat adható ki (és elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározottak szerint). Tulajdoni lap másolatot csak a körzeti földhivatalok és a kihelyezett földhivatali ügyfélszolgálatok adnak ki!

Hiteles másolat a biztonsági elemekkel (biztonsági papír, pecsétcímke, átpántoló címke) felszerelt és a földhivatal által záradékolt és hitelesített másolat.

A tulajdoni lapról igényelhető másolatok típusai:

szemle (csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza),
teljes (valamennyi bejegyzést – fennállót és töröltet is – tartalmazza).

A tulajdoni lap másolat kérelemre szolgáltatható. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét. A kötelezően kitöltendő kérelem nyomtatványok itt tölthetők le. A földhivatal a kérelemben szereplő adatokat a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.