információk

Versenyhátrányban a forinthitel

Szerző:

Bár már volt időszak, amikor a magyar jegybanki alapkamat csökkenése és a devizahitelezés adminisztratív szigorításai miatt a forinthitelek kezdtek versenyképessé válni a svájci frank- és az euróhitelekkel szemben, de 2010 augusztusának végén azért 200-250 bázispontos árelőnyük még mindig van a devizahiteleknek.

Rettentő széles a termékskála, illetve minden termék-összehasonlítás függ a hitel nagyságrendjétől, futamidejétől is, de azért annyi elnagyoltan kijelenthető, hogy amíg a legkedvezőbb devizahitelek már valamivel 6 százalék alatti thm-mel is elérhetők, addig a forinthitelek thm-je még a legjobb konstrukcióknál is 8 százalék körüli szintről indul.

Lakáscélú hitelek és a válság

Szerző:

Tavaly az év második felében a gazdasági válság továbbra is éreztette hatását a lakossági lakáshitelezésben: jelentős volt a visszaesés az engedélyezett és a folyósított lakáscélú hitelek számában és összegében is. Az elmúlt években megszokott, a hitelek számában és az állomány összegében tapasztalható növekedés után a 2008 végi adatokhoz képest stagnálás figyelhető meg.

Az elmúlt év II. félévéről a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek teljes köre (22 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 135 takarékszövetkezet, 2 hitelszövetkezet) szolgáltatott adatokat, amelyek szerint december 31-én a lakáshitelek állománya 3920 milliárd Ft volt – ez a 2009. évi GDP 15 százalékának felel meg –, ennek 63 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. Az állomány összege 2002 óta folyamatosan emelkedik; nyolc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy év alatt az állomány több mint kétszeresével bővült.

Hitelfelvétel előtt

Szerző:

A kormány egy tollvonással megszüntette a lakossági jelzálogalapú devizahitelezést. Az intézkedés mozgatórugói érthetőek, ugyanakkor a hitelfelvétel előtt állók rosszul jártak a kínálat szűkülésével. Augusztus 16-tól Magyarországon már nem kínálnak a bankok devizaalapú lakáshiteleket (praktikusan euró-, illetve svájci frank-alapú hiteleket). Értékesíthetnének ugyan ilyen hiteleket, ezt nem tiltja az augusztus 13-án kihirdetett gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, csakhogy a bankok nem jegyeztethetnek be a hitelből megvásárolt ingatlanokra jelzálogot, „üresen”, vagyis biztosíték nélkül pedig nem mernek hosszú évekig hitelezni.

A szabályozás háttere, mozgatórugói ismertek és érthetőek. Magyarország folyamatosan súlyos makrogazdasági kockázatot fut, mert rettentően eladósodott, ráadásul főleg idegen devizákban. Sajnos a korábbi áldatlan állapot kialakulásával utólag már hiábavaló foglalkozni, de fontos leszögezni, a magas magyar kamatok miatt és a viszonylag stabil árfolyam miatt a lakosságnak, a cégeknek, az államnak egyaránt megérte devizában eladósodni.

Lakáshitel, egy jobb ingatlanért ?

Szerző:

Vége a két év előtti meggondolatlan, gyakran felelőtlen hitelfelvételeknek, a lakosság pénzügyi tudatossága a kemény piaci leckék hatására jelentősen javult. A BellResearch kutatócég friss felmérése arra kereste a választ, hogy a pénzügyi világválság teremtette új helyzetben hogyan néz ki a lakosság ingatlanfinanszírozással kapcsolatos attitűdje és melyek a legfontosabb döntési szempontjai.

Ma már megfontoltabban fordulunk a pénzügyeinkhez, mint két éve, azonban a növekvő tudatosság ellenére néha mégsem úgy cselekszünk, ahogyan a józan ész diktálná. Hosszú időre eladósodunk, pedig nyomasztóan hat ránk a több évtizedes kötöttség, egy jobb lakásért akár több évnyi nyugalmunkat is odadobjuk.

Beletörődő lakáshitel-igénylők

Szerző:

Tízből hárman minden banki feltételt elfogadnának, csak hogy lakáshitelhez jussanak – állapította meg a BellResearch kutató- és tanácsadó cég ingatlanfinanszírozásról és lakossági hitelpreferenciákról készített legújabb felmérésében, amelyben partnere az Otthon Centrum és az Ingatlan.net volt.

A kutatás – amely az egy-két éven belül ingatlanvásárlást vagy -átalakítást tervező, 18-64 éves internethasználókra fokuszált – eredményéből kiderült: a potenciális hitelfelvevők körében a legnagyobb elfogadottságot a lakásbiztosítás tudhatja magáénak, azonban ezt is csak kevesebb mint a válaszadók fele (43 százalék) jelölte meg.

Bankadó után bankkonszolidáció ?

Szerző:

Olyan ez, mint egy klasszikus képrejtvény. Amit látunk, abban rejtőzik egy másik kép. És ha elég sokáig és figyelmesen nézzük, akkor észrevesszük, mit is ábrázol valójában. Mert amit elsőre észreveszünk, az ugyan igaz, de csak az igazság egy szelete. Ahogyan a bankadó is csupán egy nagyobb és sokkal fontosabb történet része. Ennek ismerete nélkül egészen más karaktervonásokat mutat.

Szerencsére a képben azonnal felsejlik a másik, és ha erre koncentrálunk, akkor szinte elhalványul az eredeti. A képen ugyanez a két nagy hatalmú férfi látszik, csakhogy éppen azt jelentik be: az állam újabb bankkonszolidációt hajt végre, azaz megszabadítja a bankokat a bedőlt lakossági hiteleiktől és az azok mögött álló ingatlanfedezetektől. Az e kölcsönöket felvevő adósokat pedig megszabadítja a bankoktól. Az üzlet megköttetett: az állam hajlandó átvállalni a bankok sarát, viszont elvárja, hogy azok a takarításért szó nélkül fizessék meg az általa meghatározott árat.