hitelek

Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete – egy javaslat !

Szerző:

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete kimutatást készített a háztartásoknál lévő hitelállományról. Jelenleg körülbelül 7 ezer milliárd forint a lakosság által felvett hitel, melyből 5 ezer milliárd jelzálogfedezettel rendelkezik és ebből mintegy 3,5 ezer milliárd a lakáshitel – áll a szervezet közleményében.

A fentieket figyelembe véve az egyesület hangsúlyozza, hogy kizárólagosan a lakáshitelekre vonatkozó megoldás teljes mértékben elfogadhatatlan. Mint közleményükben fogalmaztak: nem jelent megoldást, ha csak szociális problémákra hivatkozó intézkedés (segítség, megmentés) történik, hiszen az tovább növeli a társadalmi ellentéteket és abszolút ellentétes az üzleti megfontolásokkal.

Igyekezzen – jönnek magasabb kamatok!

Szerző:

Ugyan szigorítottak a bankok, mégis kedvező ajánlatokat találhat az, aki hitelre venne lakást. Aki kölcsönt venne fel, az jobban jár, ha minél előbb teszi meg, és hosszú kamatperiódusú hitelt vegyen fel. Igaz, ma már azok sem vennének fel kölcsönt, akik megtehetnék.

Már nincs hitelfelvételi láz
„Ma már az sem vesz lakást, az sem vesz fel hitelt, aki megtehetné” – így jellemezte a hitelezési piacot néhány héttel ezelőtt a CIB Bank lakossági üzletágának vezetője. És való igaz, a válság kirobbanása óta egyre kevesebben vesznek fel hiteleket. A pécsi egyetem által végzett kutatás szerint is a magyarok leszámoltak az áruhitelekkel, és egyre kevesebben vesznek fel lakáshitelt is. „A válság egyfajta gondolkodásváltozást jelentett, az emberek elkezdtek félretenni, leszámoltak az áruhitelekkel, ugyanakkor felértékelődött a biztonság” – mondta a kutatás vezetője, Törőcsik Mária.

Nem kérnek segítséget a devizahitelesek

Szerző:

Magyarországon a hitel és lízing konstrukciók átlagosan tíz százaléka dől be. A hitelbedőlés a finanszírozó cégnek sem érdeke, az ügyfelek azonban általában nem kérdeznek, vagy nem időben kérnek segítséget.

Az elszabadult árfolyamok miatt megemelkedett törlesztőrészlet nem csak lakáshitel esetén lehet probléma. Egyre több az olyan autótulajdonos, akinek a lakáshitel mellett egy finanszírozott autó fenntartása már komoly gondot jelent, sőt nem ritka, hogy a korábbi átmeneti fizetési nehézség mára tartós problémává nőtte ki magát. Magyarországon átlagosan a hitel és lízing konstrukciók tíz százaléka dől be.

Banki kamatemelések – VÉGE!

Szerző:

December 18-ától a bankok csak meghatározott esetekben emelhetik egyoldalúan a lakáscélú hitelszerződések kamatát. Ha nő a jegybanki alapkamat, emelhetnek.

Elkészült az a kormányrendelet, amely a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szól. A rendelet megalkotását a nehéz helyzetbe jutott lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény írta elő.

Ez a törvény kimondja, hogy a lakáscélú hitel- és kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződéseket (továbbiakban lakáshitel-szerződéseket) a bank az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosíthatja; ha ez mégis megtörténik, akkor a szerződést semmisnek kell tekinteni. E törvény szerint a bank az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében dönthet. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányrendelet ennek feltételeit rögzíti.

A hiteleket nyújtó bankok

Szerző:

Hazánkban a legéhesebbek a hiteleket nyújtó bankok
Döbbenetes számok láttak napvilágot a minap: a háztartások havi átlagos törlesztőrészlete ma Magyarországon 27 százalékkal magasabb, mint amilyen 2008 őszén, a válság kezdetén volt. A háztartások hiteltartozása pedig a GDP 31 százalékára rúg. A miénknél csak Észtországban és Lettországban rosszabb a helyzet. Új és riasztó jelenség, hogy az újratárgyalt lakáshitelek is kezdenek bedőlni.

A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is publikált a minap különböző hitelkésedelmességi statisztikákat. Kiderült, hogy az árfolyamváltozások és a banki kamatemelések következtében a háztartások havi átlagos törlesztőrészlete Magyarországon 27 százalékkal magasabb, mint 2008 szeptemberében, a válság kezdetén volt, ráadásul ebben a forinthitelek is benne vannak. A 27 százalék a régióban a legmagasabb érték. A háztartások hiteltartozása ma a GDP 31 százalékára rúg, s ennél csak Észtországban és Lettországban rosszabb a helyzet.

Devizaalapú lakáshitelek aránya

Szerző:

Az év első félében több mint 21 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 111 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év első félévihez képest 31 százalékos, összegét tekintve 38 százalékos csökkenés következett be. Az első félév végén a lakáshitelek állománya 4.294 milliárd forint volt, a 2009-es GDP több mint 16 százaléka, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Lakossági lakáshitelezés, 2010. I. félév című Statisztikai Tükör című kiadványa szerint a 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 16 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével magyarázható, sokkal inkább a forint és az euró, illetve a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredménye. (A svájci frankhoz képest 18,8 százalékkal, az euróhoz 5,8 százalékkal gyengült forint az első félévben.)