Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb irányait ismertette.
A szakértő bevezetőjében értékelte a lakáspiacon kialakult helyzetet. A válság kirobbanása óta folyamatosan csökken a kereslet, eladatlan lakások ragadtak be a piacra, zuhan a kiadott építési- és használatbavételi engedélyek száma, de nagyon megszaporodtak a köznyelvben csak szocpolnak nevezett támogatáshoz kapcsolódó visszaélések is (464 millió forintos szocpolcsalás a Taktaközben – képek).
hitel
Megéri-e a lakástakarék?
Több ponton módosul a lakás-takarékpénztári törvény, mivel a kormány támogatja az előtakarékosságot – jelentette be néhány hete Orbán Viktor miniszterelnök. Kinek lesz jó ez, hogyan érdemes élnünk a lehetőséggel, egyáltalán vonzóbbá válik-e ettől a lakásvásárláson gondolkodók számára? Az ingatlanmagazin.com körüljárta a témát. Sojnoczki József hitelközvetítő szavaiból kiderült, hogy az ügyfelek keresik a lakás-takarékpénztárral kombinált lakáscélú … Olvass tovább
Így mászhatsz ki az adósságokból…
Könnyű elcsúszni a számlákkal és a törlesztőrészletekkel, de kimászni sem lehetetlen az adósságból.
Egy be nem fizetett számla már a következő hónapban dupla terhet jelent, ha pedig ehhez még néhány hitel törlesztőrészlete is csatlakozik, nem kell sok idő ahhoz, hogy akár az otthonod is veszélybe kerüljön a felhalmozott adósságok miatt. Utóbbi esetében ráadásul a devizahitelek máig nem normalizálódott helyzete sem segít, amennyiben abból finanszíroztad a lakásod vásárlását, hiszen a törlesztőrészletek nem csökkentek annak ellenére sem, hogy a piac már kissé megnyugodott.
Lakásvásárlás vagy albérlet
A felnőtt lét ott kezdődik, mikor először fizeti be valaki a saját villanyszámláját. Ehhez lakást kell venni, vagy bérelni. Utóbbi sokak szerint ostobaság, mert úgy tartják, a bérléssel az ember kidobja a pénzét az ablakon. A másik érv szerint nem szabad beláthatatlan időre fizetési kötelezettséget vállalni, és ha vállalunk, akkor is csak a fizetésünk bruttó 20 százalékáig.
A 20 évre felvett lakáshitel két éve még teljesen normális volt, mondván legalább a sajátomat fizetem. A többség addig lakott albérletben, míg egyetemre, főiskolára jártak, aztán mindenki igyekezett saját lakást szerezni.
Mára ez megváltozni látszik. Megfelelő indulótőke híján és a megszigorított banki hitelfeltételek miatt inkább albérletbe mennek az emberek. Ezt támasztja alá az is, hogy a napi hirdetésszámában legjelentősebb (kb 300 ezer hirdetés) lévő ingatlanhirdetési portálon az ingatlan.com-on kiadó ingatlanokra indított kereséseinek száma 2010-ben egész évben olyan szinten volt, ami a korábbi években csak az augusztusi szezont jellemezte.
Fix törlesztőrészlet – akár 10 évre
Az elmúlt évek hektikus gazdasági környezete a korábbinál is jobban felértékelte a biztonság fogalmát: nem véletlen, hogy a jelzáloghiteleket igénylők számára az egyik legfontosabb szempont mára a törlesztő részletek kiszámíthatósága lett. Az UniCredit Bank a hazai piacon egyedülállóan hosszú távra is kínálja ezt: 10 évre is bebetonozható a jelzáloghitel törlesztőrészlete.
A piaci tapasztalatok világosan mutatják: a lakáshitel vagy a szabad felhasználású jelzáloghitel kiválasztásakor a törlesztőrészlet nagysága mellett ma már annak tervezhetőségét is fontos, ha nem a legfontosabb döntési szempontként veszik figyelembe az érdeklődők. Az UniCredit hitelei attól különlegesek, hogy a bank a mai piacon egyedül képes arra, hogy az ügyfeleiről ne csak 1 vagy 3, de akár 10 évre is levegye a fel-le kamatváltozások kockázatát.
Devizaalapú lakáshitelek aránya
Az év első félében több mint 21 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 111 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év első félévihez képest 31 százalékos, összegét tekintve 38 százalékos csökkenés következett be. Az első félév végén a lakáshitelek állománya 4.294 milliárd forint volt, a 2009-es GDP több mint 16 százaléka, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Lakossági lakáshitelezés, 2010. I. félév című Statisztikai Tükör című kiadványa szerint a 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 16 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével magyarázható, sokkal inkább a forint és az euró, illetve a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredménye. (A svájci frankhoz képest 18,8 százalékkal, az euróhoz 5,8 százalékkal gyengült forint az első félévben.)