Devizaalapú lakáshitelek aránya

Az év első félében több mint 21 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 111 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év első félévihez képest 31 százalékos, összegét tekintve 38 százalékos csökkenés következett be. Az első félév végén a lakáshitelek állománya 4.294 milliárd forint volt, a 2009-es GDP több mint 16 százaléka, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Lakossági lakáshitelezés, 2010. I. félév című Statisztikai Tükör című kiadványa szerint a 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 16 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével magyarázható, sokkal inkább a forint és az euró, illetve a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredménye. (A svájci frankhoz képest 18,8 százalékkal, az euróhoz 5,8 százalékkal gyengült forint az első félévben.)

Lakáshitel és az új Széchenyi Terv

Az új Széchenyi Terv többek között a következő támogatási lehetőségeket veti fel a lakásépítés, vásárlás és bérlés felfuttatásához:
– Az állam bizonyos esetekben garanciát vállalna a lakáscélú hitelekhez
– Az új lakásokhoz és a felújításokhoz is lenne energetikai támogatás a takarékos megoldások ösztönzésére
– A lakásépítéshez, vásárláshoz esetleg szja-kedvezmény kapcsolódna, hitelfelvételtől akár függetlenítve is
– Adómentes juttatás lehetne a cégek hozzájárulása a dolgozóik lakásbérleti díjához
– A bérlakásépítéshez kedvezményes kamatot vehetnének fel az építtetők, az építők pedig társaságiadó-kedvezményt kapnának
– A lakáskasszákban a szülők által összegyűjtött pénzt 3-4 évnyi bérleti jog megvásárlására is fel lehetne használni.
– Össze kell kapcsolni a lakástámogatást a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi, legális építéssel. A részletek azonban még nem ismertek.
A vitaanyag szerint a támogatások eredményeképpen fellépő élénkülés hoz annyi adóbevételt az államnak, hogy a befektetése bejöjjön.