A legproblémásabb magyar bankok

Összesen 1994 fogyasztói beadvány érkezett a tavalyi negyedik negyedévben a pénzügyi felügyelethez, ennek több mint a fele a pénzpiaci szektorral volt kapcsolatos – derül ki a kedden közölt statisztikából. A beadványok száma jelentősen csökkent, ugyanakkor egyre több megkeresést kap az ügyfélszolgálat, nem minden panasz jut el hivatalos formáig. Mfor.hu-háttér.

Ha csak a hivatalos beadványok számát nézzük, akkor akár azt is hihetnénk, hogy lényegesen kevesebb panasz van a magyarországi bankokra. Érdemes azonban mellétenni a nem hivatalos, a PSZÁF ügyfélszolgálatára érkező megkereséseket, melyek száma viszont emelkedést mutat. Piaci részesedéséhez mérten a Credigen, a Budapest Bank és a Citibank a legproblémásabb a hazai piacon – derül ki a PSZÁF által közölt statisztikából.

A kormány és a kilakoltatási moratórium

A kilakoltatási moratórium meghosszabbításában bízik mintegy 105 ezer bajba került család. A kormány tárgyal az április 15-i határidő újbóli kitolásáról, de nem biztos, hogy a jövőben minden adósra vonatkozik az állami védelem. Rettegnek a tartozásaikat visszafizetni nem tudó családok, hiszen alig két hónap múlva lejár a kilakoltatási moratórium. A kormány még nem hozott döntést a megoldásról, ám amíg ez nem születik meg, addig sem kerülhet senki utcára – ígérte Nagy Anna kormányszóvivő egy háttérbeszélgetésen.

Több mint százezer embert fenyeget kilakoltatás

Több mint százezer embert fenyeget kilakoltatás, ennyi ember ellen indult ugyanis végrehajtási eljárás – mondta vasárnapi sajtótájékoztatóján Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője. Szanyi szerint rajtuk kívül még egymillió ember van, aki elmaradt a lakáshitel-törlesztéssel vagy közüzemi tartozása van. A kilakoltatási moratórium tavasszal jár le.

A legszegényebbekre fordított állami támogatás összege nagyságrendekkel csökkent, az MSZP ígérete szerint ha újra hatalomra kerül, ezt az összeget a GDP egy százaléka fölé viszi.

Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete – egy javaslat !

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete kimutatást készített a háztartásoknál lévő hitelállományról. Jelenleg körülbelül 7 ezer milliárd forint a lakosság által felvett hitel, melyből 5 ezer milliárd jelzálogfedezettel rendelkezik és ebből mintegy 3,5 ezer milliárd a lakáshitel – áll a szervezet közleményében.

A fentieket figyelembe véve az egyesület hangsúlyozza, hogy kizárólagosan a lakáshitelekre vonatkozó megoldás teljes mértékben elfogadhatatlan. Mint közleményükben fogalmaztak: nem jelent megoldást, ha csak szociális problémákra hivatkozó intézkedés (segítség, megmentés) történik, hiszen az tovább növeli a társadalmi ellentéteket és abszolút ellentétes az üzleti megfontolásokkal.

Igyekezzen – jönnek magasabb kamatok!

Ugyan szigorítottak a bankok, mégis kedvező ajánlatokat találhat az, aki hitelre venne lakást. Aki kölcsönt venne fel, az jobban jár, ha minél előbb teszi meg, és hosszú kamatperiódusú hitelt vegyen fel. Igaz, ma már azok sem vennének fel kölcsönt, akik megtehetnék.

Már nincs hitelfelvételi láz
„Ma már az sem vesz lakást, az sem vesz fel hitelt, aki megtehetné” – így jellemezte a hitelezési piacot néhány héttel ezelőtt a CIB Bank lakossági üzletágának vezetője. És való igaz, a válság kirobbanása óta egyre kevesebben vesznek fel hiteleket. A pécsi egyetem által végzett kutatás szerint is a magyarok leszámoltak az áruhitelekkel, és egyre kevesebben vesznek fel lakáshitelt is. „A válság egyfajta gondolkodásváltozást jelentett, az emberek elkezdtek félretenni, leszámoltak az áruhitelekkel, ugyanakkor felértékelődött a biztonság” – mondta a kutatás vezetője, Törőcsik Mária.

Nem kérnek segítséget a devizahitelesek

Magyarországon a hitel és lízing konstrukciók átlagosan tíz százaléka dől be. A hitelbedőlés a finanszírozó cégnek sem érdeke, az ügyfelek azonban általában nem kérdeznek, vagy nem időben kérnek segítséget.

Az elszabadult árfolyamok miatt megemelkedett törlesztőrészlet nem csak lakáshitel esetén lehet probléma. Egyre több az olyan autótulajdonos, akinek a lakáshitel mellett egy finanszírozott autó fenntartása már komoly gondot jelent, sőt nem ritka, hogy a korábbi átmeneti fizetési nehézség mára tartós problémává nőtte ki magát. Magyarországon átlagosan a hitel és lízing konstrukciók tíz százaléka dől be.