Hitel rontás

Hiteles ember – az én szófejtésem szerint – az, akinek adnak hitelt, ha kér. A szó jelentése erről az alapról indulva gazdagodott. Érvényességet és értéket jelez. Mégis, aki a szó eredeti értelmében hiteles, vagyis hitelt vett fel, ma gyakran a páriák, a hiteltelenek közé sodródik. Ha ember, ha állam.

A devizahiteles a felelőtlen helyezkedő, ügyeskedő szinonimája lett, a bankokról szólván pedig Kósa Lajos, a mostanság épp velük tárgyaló vezető fi deszes politikus nyilatkozta, hogy a világ pénzügyi rendszere hazugságra épül. Azért szólta le a pénzvilágot, mert a bankok tiltakoznak a lakáshiteladósok megmentése érdekében a kormány által rájuk rótt terhek miatt (is).

Amikor a 90-es évek elején felemelték 3-ról 25 százalékra a kamatokat, bezzeg nem volt bajuk az állami beavatkozással, szegezi szembe velük Kósa. Ha én bank lennék, nem adnék hitelt e nyilatkozónak. Amire hivatkozik, azt ugyanis úgy hívták, hogy az OTP lakáshitel kedvezményeinek megszüntetése. A most tiltakozó bankok még itt sem voltak az országban akkor, amikor ez történt. Vagy ha igen, ez az ügy nem érintette, most viszont erre fel hazugozzák le őket.

Ingatlan végrehajtás szabályai

Sajnos egyre gyakoribb, hogy valamilyen lakáshitel vagy kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt végrehajtásra kerül sor. Ennek a fájdalmas eljárásnak törvényi hátterével ismerkedhetünk most meg.

Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárásokban érvényesített igényeket elsősorban az adós rendelkezésére álló pénzeszközök (munkabér, bankszámla stb.) igénybe vételével kell behajtani.

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

A Vht. alapelvi jelentőségű rendelkezései természetszerűleg érvényesülnek az ingatlan-végrehajtásra is.
Fontos, hogy nincs összegszerű törvényi korlátja annak, hogy egy ingatlanra mikor lehet végrehajtást vezetni, és alapvetően a végrehajtást kérőtől függ, hogy az ingatlan is végrehajtás alá kerül-e. Ez a rendelkezési jog azonban bírói kontroll alatt áll és ennek keretén belül a bíróság a végrehajtási kényszert arányosan és fokozatos alkalmazhatja. Eltérhet a végrehajtást kérő rendelkezésétől (Vht. 8.§ (1)-(2) bek.), ezért kimondhatja azt, hogy bizonyos körülmények között az ingatlanra nem folytatható végrehatás. E körülmények közé tartozik, és a fokozatosság és célszerűség jegyében született az a szabály is, hogy a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. Ha tehát az adósnak van ingatlana is, de pénzkövetelést kell vele szemben végrehajtani, amire az itt felsorolt pénzkészletek és bevételek fedezetet biztosítanak, ezeket kell első sorban igénybe venni.

Egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A Hitelező bank az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamattámogatott hitel esetén a kölcsön szerződéses kamatát, a kölcsönhöz kapcsolódó díjakat, jutalékokat és költségeket egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani: (A hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája.)

1. A Hitelező az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamattámogatott hitelek esetén a kölcsön szerződéses kamatát egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani:

a) A jogi, szabályozói környezet megváltozása
– a Hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;
– a Hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
– kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

Devizahitelek – akkor tényleg nagy a baj ?

Akkor tényleg nagy a baj ?
Lényegében az összes fontosabb deviza jegyzése éves csúcsra emelkedett. Az euró 290, a dollár 240, a frank pedig 208 forint környékén is megfordult pénteken. Pénteken folytatta a csütörtökön megkezdett rohamos gyengülést a forint. A magyar fizetőeszköz zuhanórepülését egyértelműen azok a nyilatkozatok okozták, amelyben kormánypárti politikusok reális esélyként emlegették a magyar államcsődöt, és a görög helyzethez hasonlították a hazait.

Mit mond a szakember?
Az euró jegyzése két nap alatt több mint 15 forinttal emelkedett: miközben tegnap még 273 forint környékén is lehetett eurót vásárolni, a mai csúcsát eddig 289,6-nál érte el a közös európai pénz kurzusa. A forintgyengülés fél kettő környékén megállt, majd ezt követően kissé erősödni is tudott a hazai deviza. Mivel a korábbi tendencia megváltozását látszólag semmi nem indokolta, a piacon elterjedt a hír, hogy esetleg a jegybank lépett közbe a forint védelmében.

Jól jár a bank, ha segíti adósait

Könnyítés a devizahiteleseknek
Pár száz vagy akár több ezer forint kedvezményt is jelenthet a devizahiteleseknek az, hogy a bankok különböző módon csökkentik a törlesztőrészleteket. Az általunk megkérdezett elemző szerint ez nemcsak az ügyfeleknek jó, hanem a bankoknak is. Egyre több ugyanis a fizetésképtelen ügyfél.

Amikor kimegy a szobából, rögtön lekapcsolja a villanyt Nagyszöllősy Nóra. Amin lehet, takarékoskodik. Csak így tudja kifizetni a lakásra felvett hitel törlesztőrészleteit.