Hiteles ember – az én szófejtésem szerint – az, akinek adnak hitelt, ha kér. A szó jelentése erről az alapról indulva gazdagodott. Érvényességet és értéket jelez. Mégis, aki a szó eredeti értelmében hiteles, vagyis hitelt vett fel, ma gyakran a páriák, a hiteltelenek közé sodródik. Ha ember, ha állam.
A devizahiteles a felelőtlen helyezkedő, ügyeskedő szinonimája lett, a bankokról szólván pedig Kósa Lajos, a mostanság épp velük tárgyaló vezető fi deszes politikus nyilatkozta, hogy a világ pénzügyi rendszere hazugságra épül. Azért szólta le a pénzvilágot, mert a bankok tiltakoznak a lakáshiteladósok megmentése érdekében a kormány által rájuk rótt terhek miatt (is).
Amikor a 90-es évek elején felemelték 3-ról 25 százalékra a kamatokat, bezzeg nem volt bajuk az állami beavatkozással, szegezi szembe velük Kósa. Ha én bank lennék, nem adnék hitelt e nyilatkozónak. Amire hivatkozik, azt ugyanis úgy hívták, hogy az OTP lakáshitel kedvezményeinek megszüntetése. A most tiltakozó bankok még itt sem voltak az országban akkor, amikor ez történt. Vagy ha igen, ez az ügy nem érintette, most viszont erre fel hazugozzák le őket.