Kívülállók aggódnak Magyarország miatt

Kívülállók aggódnak Magyarország miatt – olvasható az írás elején. A cikk szerint amióta Orbán Viktor pártja az áprilisi választásokon megszerezte a képviselőhelyek kétharmadát, baljós jelek mutatkoznak. Orbán Viktor először is kiterjesztette az állampolgárság jogát a határon túli magyarokra, amiben bírálók a revansizmus baljós jeleit fedezték fel – áll a budapesti keltezésű cikkben. Az új kormányfő ezt követően pártbéli barátaira cserélte ki a közintézmények és hatóság vezetőit, a választási bizottságtól a számvevőszékig, a pénzügyi felügyelettől az államfői székig – írja a szerző, s megjegyzi: Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank elnökét is megpróbálja „elűzni”.

A lap szerint ezután kétbalkezes kísérletet tettek a reformok támogatásának kiépítésére azzal, hogy felhívták a figyelmet Magyarország gazdasági problémáira. A szerző említést tesz az Orbán Viktor szóvivője által mondottakról, amely után a forint megjósolhatóan nagyot zuhant. Néhány héttel később a kormány elfogadta a médiatörvény tervezetét, amelyet a tekintélyes magazin szerint a sajtószabadság felett őrködő szervezetek sokat bíráltak. A szerző Szabados Krisztián politikai elemzőre utal, aki szerint közvetve vagy közvetlenül Orbán Viktor és szövetségesei a magyar média 80 százalékát ellenőrzik. A cikkíró megjegyzi: néhányan Orbán Viktort Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök magyar változatának látják, aki egy hitelét vesztett és korrupt politikai időszak után stabilitást hoz, de inkább a hatalom megragadásával, és nem valódi reformok révén.

A The Economist szerint a leghangosabb riadót három héttel ezelőtt fújták, amikor az Orbán-kormány megszakította a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU). A régióban – emlékeztet a szerző – Magyarországnak a legnagyobb az adóssága, a GDP több 70 százaléka. Több mint egymillió háztartás vett fel lakáshitelt külföldi valutában, ami kiszolgáltatottá teszi őket az árfolyam-ingadozásoknak. A túlnyomórészt külföldi tulajdonban álló bankok erősen függnek a központjuktól – olvasható a cikkben, amely úgy fogalmaz, a problémák egyvelege stabilitást, és nem kalandorságot kíván. A lap szerint a kormány jövőre lazább költségvetési hiányt akar. A bankokra kivetett adó az ellenzői szerint csökkenteni fogja a kölcsönzési kedvet, az IMF úgy véli, a különadó túl nagy teher a pénzintézetekre – foglalja össze a nemzetközi szervezetekkel való véleménykülönbségeket a szerző, aki idézi Kövér Lászlót: „a nemzetközi bankvilág brutális pofont adott, hogy biztosan tudjuk, hol a helyünk”. A cikkíró úgy véli, a helyzet eldurvulhat: a hitelminősítők a bóvli fokozathoz közelítették Magyarország államadós-besorolását. A trükközés kisiklathatja a januárban kezdődő magyar EU-elnökséget – vélekedik.

A borúlátó aggályoskodás jórészt azonban pártpolitikai indíttatású, és túlságosan is megbocsátó az „ország előző, exkommunista vezetőivel”, elnézve nekik a siralmas gazdasági és politikai örökséget – jegyzi meg a szerző. Orbán Viktornak erős politikai felhatalmazása van – folytatja. Az előző kormány kinevezettei közötti tisztogatás valóban zavaros, de – a győztes mindent visz magyarországi politikai berendezkedésében – nem égbekiáltó. Gazdaságilag Magyarország – ebben évben az legalábbis – az IMF és az EU nélkül is elboldogulhat. A folyó fizetési mérleg pluszban van, a munkanélküliség csökken, az ipari termelés nő. A miniszterelnök gazdasági programjának van néhány jó eleme – olvasható a cikkben. Valódi aggodalmakra a szerző szerint Orbán önfejűsége ad okot. Ez szerinte már a miniszterelnök előző hivatali idején is jelentkezett, de azóta, úgy tűnik, rosszabbodott. Még a támogatók is kételkednek abban, hogy Orbán Viktor érti-e az új játékszabályokat, vitája az IMF-fel és hűvös találkozója az Európai Bizottság elnökével, valamint a német kancellárral, ennek a hiányosságára világít rá. Ezt hamarosan pótolni kell – olvasható az írás végén.

Forrás: MTI

Szólj hozzá!