Nemrégiben több bank is érdekes levelet küldött ügyfeleinek, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a svájci frank árfolyamszárnyalása kapcsán a pénzintézet “megérti” a devizahitelesek problémáit és lehetőséget ad a forinthitelre történő áttérésre. A pénzügyekben járatlan, tájékozatlan magyar lakosságon újabb vámot szeretnének behajtani a nyerészkedők. A levél esetében az a tény is megtéveszthet bennünket, hogy az új Orbán- kormány a devizahitelek visszaszorításáról biztosította választóit.
Nosza itt a remek alkalom – a bankoknak…
Aki svájci frankban adósodott el, és most váltana forintra, a teljes hitelére realizálja az árfolyamveszteséget. A mintha a hitel teljes ideje alatt ekkora lett volna az árfolyam! Ez a bankoknak nagyon jól jönne.
Jelentős mértékben befolyásolhatja az elkeseredett ügyfeleket az a hír is, hogy az alpesi ország jegybankja (SNB) ma kamatot emel. Egy jegybanki kamatemelésnek kettős értelemben is negatív hatása lehet a frankban eladósodottakra: egyfelől alapja lehet a hitelt folyósító bank kamatemelésének, másfelől a magasabb kamatszint növeli az adott valuta értékét, vagyis – jelen esetben – tovább drágítja a frankot más valutákkal, így a forinttal szemben is.
Svájci kormányszakértők szerint a magyarok esetében az átváltás egészen addig veszteséges művelet lesz, amíg a frank huzamosabb ideig 242 forint fölé nem emelkedik.
A svájci szakszervezeti szövetség (SGB) felszólította a nemzeti bankot, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a frank „túlzott erősödése” ellen. A szakszervezeti szövetség javasolja továbbá a devizapiaci tranzakciók megadóztatását. Ez jelentősen csökkentené a rövid távú spekulatív műveleteken szerezhető hasznot – érveltek a tranzakciós adó mellett a szervezet szakértői, aki szerint a frank erősödése a belső piacuk tönkretételének egyik lépése.
A szakszervezetek szerint komoly nemzetgazdasági károkat okozhat, ha hosszabb távon túlértékelt marad a frank. Egyebek között csökkenhetnek a bérek és megugorhat a munkanélküliség, mert a termelés leállítására vagy külföldre telepítésére kényszerülhetnek vállalatok, amelyek „reális árfolyam” mellett nem zárnának be és nem vonulnának ki az országból.
Úgy tűnik a nemzetközi pénzvilág 3-4 hivatásos fogadója a svájci frankra tett és ezzel Európa keleti térségeinek országait és a Svájci pénzügyi szférát hozzák nehéz helyzetbe. Amint ezen szereplők kilépnek a képből, az árfolyam újból esni fog és ekkor a svájciaknak már elegendő pénzük lesz a saját valutájuk stabilizálásának biztosításához.
A szereplők most újra eszközlufit fújnak, pedig a részvény- és a kötvénypiacon is ugyanolyan értékű virtuális tőke található, mint 2007 nyarán.
A bankok trükkje nem meglepő, de a kormányfő forintba vetett bizalma bizonyára nem a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényből következik.
“1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.”
Az illetékes magyar kormányzatnak nincs forintja. Az Európa Központi Bank rendelkezik ezen “egzotikus” valuta tanácsadói, kezelési jogkörével. A miniszterelnöknek és gazdasági tanácsadóinak nincs joga pénzt nyomni. A pénzügyi mozgásteret csak a kamatra felvett kölcsönök biztosítják a számukra. A forinthitelre történő átállás így nem jelenti az adósságpumpa végét és a pénzügyi önállóság kezdetét.
A legkisebb pénzügyi mozgástérrel a görögök, a spanyolok, a portugálok és a japánok rendelkeznek, míg az elhúzódó válság során a dánoknak, norvégoknak, dél-koreaiaknak sikerül a legtöbb “levegőhöz” jutni. Nem véletlenül. Nekik ugyanis sikerült egy jókora szeletet megőrizni a saját belső piacukból.
Forrás: magyarokszovetsege.hu
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete július 12-től új helyszínen, az Athenaeum Irodaház épületében, (X. kerület Kozma utca 2.) fogadja ügyfeleit.
Tel: 06-1-220-31-70, 0670-341-60-75
E-mail: info@bhke.hu, bhke@t-online.hu
Megközelíthetőségek:
– Kőbánya-Kispest vasútállomásról 68-as számú BKV busszal.
– Örs Vezér teréről 161-es, 161A busszal.
– Kőbánya alsó vasútállomásról a 162-es, 162A és 262-es busszal.