Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. Az MNB és a PSZÁF jó tanácsokkal próbál segíteni.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint március végén a lakosság ingatlanhitel állománya megközelítette a 4.215,7 milliárd forintot. Legalább ennyire beszédes adat, hogy a BellResearch kutató- és tanácsadó cég MTI által idézett legfrissebb, 651 fő megkérdezésével végzett felmérése szerint a lakáshitelt igénylők egyharmada a pénzintézet minden feltételét elfogadná, hogy hozzájusson a kért összeghez. Az adatokból e mellett az is kiderül, hogy a potenciális ügyfelek a hitelező pénzintézet bármely szolgáltatására szerződést kötnének csak azért, hogy megkapják a hitelt.
A kutatók következtetése szerint a potenciális ügyfelek 43 százaléka a lakásbiztosítást fogadja el a banktól új szolgáltatásként, 38 százalék pedig azt, hogy a folyószámláját is a hitelező banknál kell vezetnie, s 20 százalék azoknak az aránya, akik életbiztosítást vagy csoportos beszedési megbízást is kötnének bankjukkal, ha az a feltételek között szerepel. A kutatás eredménye szerint a hitelhez jutás érdekében a legalacsonyabb értékű ingatlanokat vásárolók vállalnák a legtöbbet.
A fentiek arról tanúskodnak, hogy a potenciális ügyfelek egy része továbbra sem jár el körültekintően a hitelfelvételnél, s már csak ezért is tűnik előremutatónak, hogy az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közös tájékoztatót készített a túlzott eladósodás kockázatairól. Az anyag először is arra figyelmeztet, hogy a gyakran több évre, lakáshitelek esetén akár több évtizedre kiható hiteldöntések előtt mindenképpen érdemes időt szánni a kockázatok mérlegelésére.
Érdemes például alaposan áttekinteni a hitel feltételeit, különös figyelmet fordítva arra, hogy a törlesztőrészletekhez kapcsolódóan milyen egyéb költségek merülhetnek fel, változó kamatozású hitel esetén mi alapján számítják, illetve milyen gyakorisággal változtathatják meg a kamatot. A tájékoztató arra is kitér, hogy hitelfelvételkor óvatosan érdemes megítélnünk a hiteltörlesztési képességünket. Csak akkora hitelt vegyünk fel, amelynek terheit egy váratlan, családi költségvetésünket negatívan érintő esemény (például állásvesztés) után is biztonsággal fizetni tudjuk. Javasolt olyan mértékű tartalékot képezni, amely segítségével hosszabb ideig (legalább 6-12 hónapig) képesek vagyunk folytatni a hitel törlesztését. Ennyi idő alatt lehetőség van új munkahelyet találni, a hitelnyújtóval a feltételeket újratárgyalni, illetve az átmeneti kedvezőtlen pénzpiaci változások miatt megemelkedett törlesztőrészleteket is fizetni.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben az adós a törlesztőrészletek teljesítésével tartósan késedelembe esik, a hitelező felmondhatja a szerződést és az abból eredő tartozás megfizetését egy összegben kérheti, hiszen a felvett hitel összegét a kamattokkal és a szerződésben meghatározott egyéb terhekkel együtt vissza kell fizetni. A szerződés felmondását követően a hitelező ráadásul számos módon érvényesítheti követelését.
Így az adós ha rosszul mérte fel törlesztési képességét, és anyagi lehetőségeit meghaladó mértékben eladósodott, akár a hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyat is elveszítheti, lakóingatlana esetében pedig lakhatása kerülhet veszélybe. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a késedelmes fizetés és a követelésérvényesítés sokszor jelentős összegű költségei is az adóst terhelik.
A tájékoztatót minden egyes hitelt nyújtó pénzügyi intézmény – bank, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás – és hitelközvetítő köteles átadni a hitelfelvevőknek. Az anyag a Magyar Nemzeti Bank, s a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján is elérhető.
Forrás: vasnepe.hu