Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

A hitelintézeti törvény előírásai a kereskedelmi bankok alapítására, működésére.
A Pénzintézeti törvényt felváltó, a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (Hpt.) az Országgyűlés 1996 novemberében hagyta jóvá és 1997. január 1-jén lépett életbe.
A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, illetve a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat.
Pénzügyi szolgáltatás:

A következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

– betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – elfogadása,
– pénzkölcsön nyújtása,
– pénzügyi lízing,
– pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
– készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása,
– kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása
– valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységes –, váltóval illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,
– pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység)
– befektetési alap letétkezelés
– letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
– hitel referencia szolgáltatás,
– önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény

2005. évi CXXII. törvény – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról.

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény – az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített – ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.”

2. § (1) Az Inytv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.”

Lakás illetékek

2006. december 31-ével az illetékhivatalok megszűntek, s ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatainak ellátását az APEH regionális igazgatóságai vették át és végzik.

Illetékkel kapcsolatos általános tájékoztatást, jogszabály értelmezést a 40/42-42-42 kék számon, vagy az APEH internetes honlapjáról e-mailben lehet kérni. Mobilhálózatokból a kék szám: 20/33-95-888, 30/33-95-888 és 70/33-95-888. A folyamatban levő illetékügyekben az ügyiraton levő telefonszámon adnak tájékoztatást.

Az illetékügyben eljáró APEH szervezeti egységek neve és elérhetősége az alábbi:
Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának illetékügyekkel foglalkozó szakterülete elköltözött a Hungária körúti irodaházból. Az illetékügyek intézése 2009. július 24-től a Bp. XIII. kerület, Dózsa György út 128-130. szám alatti irodaházban történik.

A lakás és helyiség bérletére vonatkozó törvény változásai

I. Jogszabályi háttér

A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (így az iroda-, kereskedelmi vagy raktárhelyiségek) bérletére vonatkozó szabályokat az ún. Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) tartalmazza.

A Lakástörvényt legutóbb a 2005. november 14-én módosította a parlament (2005. évi CXXXII. törvény). A módosítások túlnyomó része 2006. március 31-én lépett hatályba.

Jelen összefoglaló csak a magántulajdonban lévő helyiségekre vonatkozó szabályok változásaira tér ki, és nem foglalkozik az állami és önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre illetve lakásokra vonatkozó rendelkezések változásaival.

Ingatlanszerzési illeték

Ingatlanszerzéssel kapcsolatos illetékváltozások 2010-től.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása során ebben az évben jelentősen csökkentek az illetékterhek. Az ingatlanszerzéssel kapcsolatos – 2010. január 1-jétől hatályos – legfontosabb illetékszabályokról

A lakásszerzéssel kapcsolatos leglényegesebb változás 2010. január 1. napjától, hogy az illeték mértéke 4 millió forint felett 6 százalékról 4 százalékra csökkent, 4 millió forintig azonban a 2 százalékos kulcs nem változott. A változtatás az illeték mértékét érinti, de nem módosultak a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésével, illetve az illetékmentes, illetékkedvezménnyel járó lakásszerzések szabályai.