Az új Széchenyi Terv többek között a következő támogatási lehetőségeket veti fel a lakásépítés, vásárlás és bérlés felfuttatásához:
– Az állam bizonyos esetekben garanciát vállalna a lakáscélú hitelekhez
– Az új lakásokhoz és a felújításokhoz is lenne energetikai támogatás a takarékos megoldások ösztönzésére
– A lakásépítéshez, vásárláshoz esetleg szja-kedvezmény kapcsolódna, hitelfelvételtől akár függetlenítve is
– Adómentes juttatás lehetne a cégek hozzájárulása a dolgozóik lakásbérleti díjához
– A bérlakásépítéshez kedvezményes kamatot vehetnének fel az építtetők, az építők pedig társaságiadó-kedvezményt kapnának
– A lakáskasszákban a szülők által összegyűjtött pénzt 3-4 évnyi bérleti jog megvásárlására is fel lehetne használni.
– Össze kell kapcsolni a lakástámogatást a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi, legális építéssel. A részletek azonban még nem ismertek.
A vitaanyag szerint a támogatások eredményeképpen fellépő élénkülés hoz annyi adóbevételt az államnak, hogy a befektetése bejöjjön.
Az általános eladósodottság sem fogja visszatartani a még lakásvásárlás előtt állókat attól, hogy hitelt vegyenek fel. A legtöbb embernek ugyanis (például a fiataloknak, akik szeretnének otthonról elköltözni) nincs más lehetősége arra, hogy lakáshoz jusson, csak a hitel. Az első lakást vásárlók hitelfelvételi aktivitása nem fog csökkenni, de a többi hitelfelvevőé valószínűleg igen, ahogy már eddig is – összegzett.
Keresleti oldalról szintén nem aggódik Petz Raymund, mondván: természetes folyamat, hogy lakásvásárláskor eladósodik a lakosság, például a fiatalok, akik elindítják közös életüket. Önerőből vagy rokoni támogatásból nem tudnak lakást vásárolni a magyarok, nincs más választásuk, mint a hitel.
Nem az a baj, hogy van adósság
Abban, hogy a GDP 16 százalékára rúg a magyar lakáshitel-állomány, nincs semmi kivetnivaló – folytatta Petz Raymund. Ez természetes, különösen, ha azt nézzük, hogy vannak országok, mint például Olaszország, ahol az arány 35 százalékos. Az viszont baj, hogy a hitelszerkezet nagyon kedvezőtlen a devizahitelek jelentős túlsúlya miatt.
Azonban önmagában a lakáshitel-állomány mérete, a devizahitelek aránya, az hogy eladósodott a magyar lakosság, nem fogja vissza a most piacra lépő következő generáció, a fiatalok lakáskeresletét. Ők továbbra is a saját eladósodásuk révén fognak lakáshoz jutni – tette hozzá.
A megszűnő devizahitelekről
A devizahitelezés beszüntetését helyesnek tartotta Koji László, mondván hogy az árfolyamkockázatot nem szabad a lakosságra ráereszteni. A GKI elemzője, Petz Raymund is jónak tartotta ezt a lépést, mert ezzel megszűnt az új lakossági hitelfelvevők devizakitettsége. Szerinte káros hatás nincs, mert a lakáshitelezés rendszere alkalmazkodni fog ehhez a változáshoz. Az OTP vezére Csányi Sándor nemrégen úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a devizahitelezés beszüntetését. Szerinte a szűkös források miatt, s mert éppen az eurózóna felé tart az ország, az euróalapú hitelezést meg kellett volna hagyni.
Mekkora is a hitelállományunk
A PSZÁF szerint július végén a teljes háztartási hitelállomány 7584 milliárd forintnyi volt, ebből 4709 milliárdnyit tartottak nyilván devizában. Az MNB statisztikája szerint a 2500 milliárd forintnyi lakáscélú devizahitel-állomány kilencven százaléka „egyéb devizában”, azaz leginkább a napokban is csúcson járt svájci frankban van nyilvántartva.
Forrás: Fn.hu