tartozás

Megkezdődtek a kilakoltatások

Szerző:

Hosszú szünet után ismét megindultak a kilakoltatások Magyarországon. Bár egyelőre csak azok vannak veszélyben akiknek az önkormányzatok felé van tartozása, így csak velük szemben van lehetőség eljárás megindítására. A végrehajtók azonban eddig csak üres lakásokat találtak, írja a Magyar Nemzet.

Múlt pénteken járt le az adósok egy része számára a kilakoltatási moratórium, így szinte azonnal megindultak a kilakoltatások. A Magyar Nemzet Krejniker Miklóstól, a végrehajtási kamara elnökétől megtudta, hogy az utóbbi napokban néhány kilakoltatást már le is bonyolítottak.

Lakáshitel halasztás

Szerző:

Törlesztési nehézségek esetén
Ha túl nagy terhet jelent a törlesztő részletek fizetése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azt ajánlja, elsőként forduljunk bankunkhoz a lehetőségek iránt érdeklődve.

Devizahitelesek megsegítése
A kormány a pénzügyi válság kirobbanását követően több intézkedést tett a devizahitelesek érdekében. Így például, azonnal felvette a kapcsolatot a kereskedelmi bankokkal, amelynek eredményeként november elején a hitelesek megsegítéséről. Ennek köszönhetően a devizaalapú hitellel rendelkezők esetén kritikus helyzetben, meghatározott bankoknál, kérhetünk fizetési halasztást vagy a törlesztési idő meghosszabbítását.

Ez a megállapodás eredetileg 2008. december 31.-ig volt érvényben, de néhány pénzintézet egyedi döntésével ezt meghosszabbította. A kormány tárgyalásokat kezdett a bankokkal annak érdekében, hogy a kibontakozó gazdasági válság miatt ezek a lehetőségek továbbra is az ügyfelek rendelkezésére álljanak. A Bankszövetség – tekintettel a forint folyamatos árfolyamgyengülésére – 2009. február 16.-án önállóan is kezdeményezte megállapodás újbóli hatályba lépését, melyet jelenleg  11 magyar bank fogadott el.   (Raiffeisen Bank, OTP Bank, CIB Bank, FHB Bank, Takarékszövetkezeti Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, K&H Bank, Allianz Bank, Porsche Bank).

A rossz adósok

Szerző:

A problémás adósokat a legális hitelnyújtók, vagyis a hazai kereskedelmi bankok is sanyargatják, igaz, legalább nem törvénytelen módszerekkel. Lépéseik etikussága azonban – magatartási kódex ide vagy oda – bizonyos költségek felszámításánál megkérdőjelezhető. Az utóbbi időben ugyanis számos díjtétel jelent meg a hitelintézetek gyakorlatában, amelyeknek az indokoltnál gyakoribb bevetésével éppen azok sorsa pecsételődik meg, akik már amúgy is törlesztési nehézségekkel küzdenek. Márpedig utóbbiak száma hónapról hónapra emelkedik, legyen szó személyi kölcsönről, hitelkártyáról, lakás-, áru- vagy autóvásárlási hitelről. A mostanában előszeretettel alkalmazott extra költségek közül a monitoring díj, a rendkívüli monitoring díj és a levelezési költség a leginkább jellemző, amelyek – bár egyenként nem minősülnek elviselhetetlen kiadásnak – összeadódva már kellemetlen pluszadóssággá halmozódhatnak.